Június
Nevét Júnóról a gyermekáldás és házasélet római istennőjéről kapta, aki Jupiter felesége volt. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi, Keresztelő Szent János tiszteletére. Ősi magyar nevén, Napisten hava
Jeles napok:
Június 4. – A Nemzeti Összetartozás Napja (Trianon)
Június 4. – Úrnapja. Az Oltáriszentség ünnepe
Június 7. – Pedagógusnap – június első vasárnapja 1952 óta
Június 8. – Medárd - Az utolsó fagyosszentek
Június 10. - Margit napja
Június 16. – A Független Magyarország Napja
Június 24. – Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja.
Keresztelő Szent János születésnapja
Június 27. – László nap – Szent László király születésnapja
Június 29. – Péter, Pál nap – az aratás kezdő időszaka
Radnóti Miklós: Június
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testü nagy szitakötő.
1941
Június 4. – Trianon emléknapja; A Nemzeti Összetartozás Napja
Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk TRIANON EMLÉKNAPJÁn.
Juhász Gyula: Trianon
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol
Arany Jánost ringatá a dajka
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra
Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.
Nem kell beszélni róla sohasem
De mindig, mindig gondoljunk reá!
József Attila: Nem, nem, soha!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
Erdélyi csorbaleves
Egy nagy fej apróra vágott hagymát 2-3 evőkanál olajon üvegesre dinsztelünk, hozzáadjunk 50 dkg felkockázott sertéscombot, és még körülbelül 2 percig, állandó keverés mellett együtt
dinszteljük. Ezután felengedjük vízzel, s amikor a hús félig megpuhult, beleteszünk 2 felkockázott sárgarépát, 2 db petrezselymet és 50 dkg savanyított apró káposztát. Sóval, ételízesítővel, őrölt borssal fűszerezzük, majd belerakunk 2 babérlevelet és a csomóba kötött zöldfűszereket (zellerlevél, petrezselyem, kapor, lestyán), így a végén könnyebben kiszedhető.
Amikor a leves elkészült, hozzáadunk 4 dl tejfölt, s pár perc alatt összefőzzük.
Június 4. – Úrnapja. Az Oltáriszentség ünnepe
A pünkösd ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház.
Az Úrnapját (Corpus Domini) a XIII. század óta ülik meg. Ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus menybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében.
Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az Oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó Oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak.
Babits Mihály: Eucharistia
Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!
Az Istent esszük, mint az ős
törzsek borzongó lagzikon
ették-itták királyaik
húsát-vérét, hogy óriás
halott királyok ereje
szállna mellükbe - de a mi
királyunk, Krisztus, nem halott!
A mi királyunk eleven!
A gyenge bárány nem totem.
A Megváltó nem törzsvezér.
Ereje több, ereje más:
ő óriásabb óriás!
ki két karjával általér
minden családot s törzseket.
Egyik karja az igazság,
másik karja a Szeretet...
Mit ér nekünk a Test, a Vér,
ha szellemében szellemünk
nem részes és úgy vesszük Őt
magunkhoz, mint ama vadak
a tetemet vagy totemet?
Áradj belénk hát, óh örök
igazság és szent szeretet!
Oldozd meg a bilincseket
amikkel törzs és vér leköt,
hogy szellem és ne hús tegyen
magyarrá, s nőjünk ég felé,
testvér-népek közt, mint a fák,
kiket mennyből táplál a Nap.
Töltött sertésszelet
Személyenként 5 dekás sertéscombszeletet számítunk. A szeleteket gyengén kiverjük, sózzuk és félretesszük.
Egy kisebb fej vöröshagymát apróra vágunk és 10 dkg ugyancsak apróra vágott gombával kevés zsíron puhára pároljuk. Amikor kihűlt, elkeverjük 20 dkg darált sertéshússal, egy egész tojással, s fűszerezzük sóval, borssal, paprikával. Alaposan átgyúrjuk, majd egyenletesen rákenjük a hússzeletekre.
Szorosan összetekerjük, hústűvel megtűzzük, és forró zsiradékban kisütjük.
A serpenyőben visszamaradt zsírban egy fél fej apróra vagdalt vöröshagymát üvegesre pirítunk, megszórjuk egy kis kanál liszttel, pirospaprikával és őrölt borssal, majd kevés vizzel és egy dl tejföllel felengedve felforraljuk, majd szitán áttörjük.
Ebbe a mártásba visszahelyezzük a hústekercseket, és fedő alatt puhára pároljuk.
Június 7. – Pedagógusnap
Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját Pedagógusnapnak nyilvánította. Megünneplésére először 1952-ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.
Gárdonyi Géza: Kezdő tanítónak
Mikor először lépsz az iskolába,
legyen arcodon Jézus nyájassága:
szólítsd köréd a kisgyermekeket,
és simogasd meg kezecskéjüket.
S ha látsz közöttük rútat, rongyosat,
gyermeki arccal búbánatosat,
ismerd meg benn a korán-szenvedőt, –
s öleld magadhoz, és csókold meg őt.
Temesvári sertésborda
Személyenként két szelet sertésbordát kiklopfolunk, sózzuk. Egy serpenyőben kevés olajat teszünk, a szeleteket elősütjük, majd lábosba rakjuk.
A maradék zsírban – esetleg pótoljuk a mennyiséget - apróra vágott vöröshagymát és egy gerezd fokhagymát aranysárgára pirítunk, megszórjuk a pirospaprikával, őrölt borssal, kevés csontlével vagy vízzel összefőzzük, 20 dkg megtisztított zöldbabot, ha nincs, 20 dkg kockára vágott burgonyát beleteszünk, félig megfőzzük, majd a húsra öntjük.
Tejfölből, lisztből, kevés víz hozzáadásával habarást készítünk, rátesszük a zöldbabra, és jól kiforraljuk.
Tálaláskor a sertésbordákra halmozzuk a tejfölös zöldbabot, és galuskát adunk hozzá. Finom, és mutatósan lehet tálalni.
Tört burgonyával és uborkasalátával tálaljuk.
Június 8. – Medárd - Az utolsó fagyosszent
A hónap legismertebb időjárásjósló napja egész Magyarországon. A népi mondás szerint: "Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában."
"Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza"
Csoóri Sándor: Medárdi eső
Medárd nekünk megártott,
alaposan bemártott,
három hete csak zuhog,
ázik a bab s a murok,
petrezselyem zöldje is
és a holtak földje is.
Ázik, ázik a búza,
fejét a víz lehúzza,
beillene zsenge nádnak:
bokán fölül vízben állhat.
Medárd, Medárd, habókos,
hol a selyemlepke most?
Hol a futó gyíkocskák
kik a kertem csíkozták?
És a fácánkakas hol
prüszköl, krákol, gyalogol?
Esik, esik, csak esik
kisestétől reggelig,
mintha csőrepedés volna
fönt az űrben, s reánk folyna:
vagy mintha egy szálló tenger
vándorolna fölöttünk el,
s hullatná a fölösleget,
eláztatva földet, eget.
Pákolitz István: Medárd
Pityegi Latyak Medárd:
a jó időt tőle ne várd;
őkegyelme fütyül terád,
eljegyezte Vizy Terát.
Megunt vendég ez a Medárd,
negyvennapos esője árt;
a türelmi idő lejárt:
űzzük el a kapcabetyárt!
Gombapaprikás (a sok eső miatt ilyenkor tömegesen jelennek meg a gombák)
Kockára vágott füstölt szalonna zsírját kiolvasztjuk, megfuttatunk benne egy nagy fej apróra vágott vöröshagymát, majd hozzáadunk egy karikára vágott paradicsomot és felszeletelt zöldpaprikát.
20 dkg gombát megmosunk, felszeletelünk, s rátesszük a hagymás-paradicsomos-paprikás keverékre. Sózzuk, borsozzuk és a saját levében fedő alatt pároljuk. Vizet csak szükség esetén öntsünk alá. Megszórjuk pirospaprikával.
Egy evőkanál lisztet simára keverünk 2 dl tejföllel, ráöntjük a gombára és még 2-3 percig főzzük.
Nokedlivel tálaljuk.
Június 10. - Margit napja
Medvesalján Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon. Csépán a tyúkültetésre alkalmas nap. A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják. Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. Magyarszentmihályi és monostori hiedelem szerint „Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel” (Bálint S. 1980b: 288). Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.
Csirkecomb magyarosan
Egy tűzálló edényt kikenünk zsiradékkal, 4-6 csirkecombot beszórunk magyaros fűszerkeverékkel, s baconbe tekerjük. Tepsibe rakjuk a húst, rákarikázunk 2 fej hagymát, 2-3 paprikát és 3-4 paradicsomot, közben sózzuk, borsozzuk. Ráöntünk 3 dl főzőtejszínt, és először lefedve pároljuk sütőben, majd az utolsó negyedórában fedés nélkül sütjük.
Köretnek rizst, salátát, hasábburgonyát adhatunk hozzá.
Június 16. – A Független Magyarország Napja
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére 1992 óta ünnepeljük a Független Magyarország Napját.
Faludy György: 1956, te csillag
(részlet)
ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen. Bármi
következik, boldogság, hogy megértem; –
Tejleves, tejfölös leves
A legegyszerűbb alföldi parasztlevesek.
Tejleves: 5 dkg vajból és 5 dkg lisztből világos rántást készítünk. Felengedjük másfél liter langyos tejjel, kissé megsózzuk.
Egy csészében simára keverünk 1 tojássárgáját egy dl tejjel, folytonos keverés közben a levesbe öntjük és röviden felforraljuk.
Ízlés szerint megcukrozzuk, majd széles metéltet főzünk bele.
Tejfölös leves: ¾ l vízbe beleteszünk egy babérlevelet, s felforraljuk. Közben 2,5 dl aludttejet és 2 dkg lisztet simára keverünk, majd folytonos keverés mellett a forrásba lévő vízbe öntjük, sózzuk és felfőzzük.
A kész levest ízlés szerint ecettel savanyítjuk, majd hozzáadunk egy felvert tojást.
Tálaláskor apróra vágott kaporral szórjuk meg.
Június 24. – Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja.
Keresztelő Szent János születésnapja
Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak.
A tüzet háromszor kell átugrani, hogy a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló ereje átjárja az illetőt.
A dolgok ma ellenkezőjükre fordulnak, megkeverednek (Shakespeare: Szent Iván-éji álom). Ez a nap a kívánságok ideje.
A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány.
A néphit szerint aki rálel, érteni fogja az állatok nyelvét, a füvek és a fák beszédét, és meglátja a földbe rejtett kincseket. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották.
A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: "páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk". Azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel.
„Ha nem hinnél Shakespeare-nek, csak mert régen élt,
Nézz körbe az erdőben Szent Iván éjjelén,
Új hold lesz, de eltévedsz, ám álmodj csak tovább!
Hajnalra ráébredsz, hogy vannak még csodák.
Hova fut az ösvény, hova fussak én?
Szellemcsapat repül körém.
Szívük elvarázsol, mivé változom?
Ha ébren leszek, majd megtudom.”
Weöres Sándor : Szent Iván hava
Lassú tűzzel guruló Nap,
gabonával vemhes hónap
templomában áldozópap!
Mit tudsz a tűnő örömről,
ami a rügyön dörömböl,
hőt-hűst váltó légbe bömböl?
Vasárnap van: ládd, a réten
lányok kergülnek középen,
mint a hattyúk, habfehéren.
Melleikben lángok laknak.
Hogy mit kapnak, hogy mit adnak,
meg se kérdik. Igy mulatnak.
Áldd meg őket, bizsergető
arany-korbács, nedv-kergető
legmagasabb égi tető!
Csókold hajról-hajra őket
s a lócán a vén ülőket
és a tarka temetőket.
Pondró ébred zöld ereken,
görnyedt ember bottal megyen,
csontváz kattog fönn a hegyen
Lompos farku szél csatangol,
por-gubát varr, ágat hangol.
Tej csordul a nagyharangból.
Örök éjű forró csónak,
élettelen! maradj jónak,
kötözőnek, oldozónak.
Hamuban sült pogácsa
A népmesékből ismert eledel.
A mennyiség a személyek számától függ, 10 dkg lisztre 1 tojást számítunk.
A lisztet a tojásokkal, kevés vízzel, sóval jól összedolgozzuk, s késhegynyi szódabikarbónát is teszünk hozzá.
Féltenyérnyi, kisujj vastagságú pogácsákat formázunk belőle és nem túl éles parázsban, mint a burgonyát szokás, pirosra sütjük.
Forrón fogyasztjuk.
Június 27. – László nap – Szent László király születésnapja
Ezen a napon kb. 1040-ben született I. (Szent) László Árpád-házi magyar király, aki 1077-től 1095-ig uralkodott.
László királyunk, a magyar lovagkor példaképe, népmondáink hőse, pogány ízű mondák és legendák vitéze, alighanem a legnépszerűbb magyar szent. Amíg István és Imre életüknek szinte megismételhetetlen egyszerisége miatt inkább az állammisztikában, illetőleg az oltáron éltek tovább, addig Lászlóban a harcos nomád férfieszmény és európai lovagideál ötvöződvén eggyé, a magyarság küzdelmes századaiban Mihály arkangyal, továbbá Dömötör, Móric, György, Jakab mellett, követendő példaképpé és szent patrónussá válik.
A középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt.
49 éves, és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal, a későbbi „könyves” királlyal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte. 1095. július 29-én halt meg. Halálát követően kultusza szinte azonnal virágba szökkent. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták be már életében is legendássá nőtt alakját. Szentté avatását azonban csak III. Béla kezdeményezte 100 év múlva. III. Celesztin pápa az ő kérésére két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192. június 27-én, déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, „égi születésnapja” évfordulóján üljük, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján.
Szent Lászlóról
(részlet)
Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
Szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
Csillagok között fényességes csillag.
Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi;
Te Szentléleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.
Magyarországnak vagy kerály magzatja,
Szent kerályoknak fényes tüköre:
Teneked atyád kegyes Béla Kerály,
Hogy hozzá képest kegyes kerály lennél.
Lacipecsenye
A hagymát felkarikázzuk. Elővesszük kedvenc tepsinket, zsiradékot öntünk bele, majd bőven teszünk bele hagymakarikákat, és megpirítjuk.
80 dkg tarját felszeletelünk, kiveregetjük, sózzuk, széleit bevagdossuk és az üvegesre pirult hagymára tesszük. Meghintjük köménymaggal, pirospaprikával és borssal. Időnként megforgatva, közepesen erős tűzön sütjük. Amikor húsunk félidőben jár, rákarikázzuk 4 gerezd fokhagymát, felöntjük 2 dl vörösborral, és készre pároljuk, majd mindkét oldalát szép pirosra sütjük, de vigyázzunk, hogy ki ne száradjon.
Tálaljuk párolt vöröskáposztával, és bontsunk ki mellé egy szép cabernet sauvignont
Június 29. – Péter, Pál nap – az aratás kezdő időszaka
Szent Péter apostol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje. Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, "Actio Cattolica Cursillo" - mozgalmának védőszentje.
A magyar hagyományok szerint ekkorra a "búza töve megszakad", és - ha az Égiek is engedik - ilyenkor kezdődik az aratás – mégha csak egy-két marok vagy kaszasuhintás erejéig is.
„Elmúlott már Ézsaiás,
Vágd a búzát pőre gatyás!”
Ezen a napon megszentelték az aratóeszközöket, s ezen a napon van legjobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet is.
Juhász Gyula: Simon Péter
(részlet)
Tavaszi éj volt. Hűs szél szállt nyugatról.
Simon Péter az ugaron barangolt.
Názáretit a hadnagy elvezette,
Talán ítéltek is már ő felette!
A papi fejedelmek udvarán
Tűz pattogott, szikrázott szaporán.
S a tűz körül, vöröses fénybe mártva,
Katona, szolga lebzselt, a hajnalt várva!
Jött Simon Péter és közébük állott,
Megkérdezett egy vihogó szolgálót:
„- Hány óra? Hol lehet mostan a Mester?”
A szolgáló rábámult nagy szemekkel:
„- Uram, nem vagy-e tanítványa tán?”
Péternek ránc gyűrűzik homlokán,
De nyugodalmas hangon feleli:
„- Nem voltam soha senkije neki,
'sz ő alvajáró. Aszondják: bolond.”
...És megpiszkálva a zsarátnokot,
Mellé simul, gubbasztva, melegedve,
Megoldódik a nyelve és a kedve.
…Kakas kukorékol. Már itt a hajnal.
Az ajtó döng. Sápadtas, fényes arccal
A názáreti vörös ingben lép ki:
Katona, szolga mind riadva nézi.
Ő könnyei közt mosolyogva lépdel,
Péterre néz. És nem néz vissza Péter!
Aratópogácsa
Megfőzünk 25 dkg nagy szemű babot, s hagyjuk kihűlni. (levét felhasználhatjuk leveshez)
A főtt babot ledaráljuk és egy mély tálba tesszük. Hozzáadunk 30 dkg zsírt, 3 dkg langyos tejben megkelesztett élesztőt, sót, borsot. Jól összedolgozzuk és fél órán át pihentetjük. Ekkor hozzáadunk 75 dkg lisztet és annyi tejfölt, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Ezután letakarva langyos helyen kelesztjük, majd ujjnyi vastagra nyújtjuk és nagy pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Tetejét keresztben bevagdossuk, megkenjük tojással, meghintjük sóval és tört köménymaggal. Közepes erősségű tűzön sütjük.