M Á R C I U S
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
Március 8. - Nemzetközi Nőnap
1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.
Weöres Sándor: A nő
A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
címkék között jár, mint egy patikában.
Hiába száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.
A nő: mindennel pajtás, eleven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan címkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.
Női szeszély
50 dkg lisztet 35 dkg margarinnal és 2 dkg élesztővel elmorzsolunk, majd összegyúrjuk 3 tojás sárgájával, 2 dl tejföllel, egy evőkanál rummal, csipetnyi sóval és 10 dkg cukorral. A simára gyúrt tésztát legalább fél órán át pihentetjük, majd vékonyra nyújtjuk, s lassú tűzön félig megsütjük.
Ekkor kivesszük a sütőből, megkenjük lekvárral, majd 4 tojás fehérje 10 dkg cukorral, 2 cs. vaníliás cukorral ízesített keményre vert habját – melybe belekeverünk 10 dkg darabokra vágott étcsokit, 5 dkg mazsolát, és 15 dkg durvára vágott diót – simítjuk rá.
Ezután visszatesszük a sütőbe és halvány rózsaszínűre sütjük a tetejét.
Március 12. - Gergely nap
NAGY SZENT GERGELY pápa (Róma, 540 körül – Róma, 604. március 12.) Gazdaságpolitikája rendkívül sikeres volt. Liturgikus szövegeket írt, irodalmi hagyatékában 854 levél maradt ránk, Lelkipásztori regula című művében a papi méltóságot fogalmazta meg, Jób könyvéhez írt magyarázatokat, Összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit, ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje. Dialógus című munkája az itáliai szentek életrajzainak gyűjteménye. Gergely pápa a középkorban a legolvasottabb szerző volt. VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák közé sorolta Szent Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé, bár teológiailag nem volt önálló gondolkodó.
XII. mar: Szent Gergely pápáról
Nagy szentséggel tündöklöttél,
Szent Gergely, ily nagyra mentél;
Christus nevébe méltóságra léptél:
Romai Székben, Jesus helyében,
Hiven szolgáltál, szentül vigyásztál,
Hogy Nyáj ne féllyen, S' igaz hitben éllyen.
Méltóságban alázatos,
Minden jókban álhatatos,
Szent Gergely Pápa, tanitásban fontos:
Esedez értünk, Szent légyen éltünk;
Romai Hitben, Maradgyunk hiven:
Szentivel edgyüt áldgyuk Jesust. Amen.
Nagy Szent Gergelyt 604. március 12-én temették el Rómában.
A 8. századtól temetése napján ünnepelték. Mivel ez a nap a nagyböjtbe esik, ünnepét 1969-ben szeptember 3-ra helyezték át (ezen a napon szentelték püspökké Nagy Szent Gergelyt 590-ben). A Gergely név népszerűsége miatt azonban az ünnep eredeti helyén, március 12-énél szerepel.
Gergő pápa napja ma van e világba. …
(magyar népdal)
Gergő pápa napja ma van e világba.
Készülj, gyerök, mindjár viszünk iskolába.
Eleget hevertél itthon a kuckóba;
Sokat kandikáltál a kásás fazékba.
Ne bújj azér, István, Gyurka, Pétör, Jankó!
El ne szaladj, András, Mihály, Samu, Ferkó!
Könyvet vétess, József, Dániel és Lackó!
Elbírsz egy ábécét te is, öcsém, Palkó.
Az egyháztörténet úgy tudja, hogy a gergelyezés IV. Gergely pápa (827-844) intézkedésére terjedt el, aki ezzel hősünket, Nagy Szent Gergelyt, az iskolák, diákok egyik védőszentjét akarta megtisztelni. A játékot eredetileg három diákgyerek adta elő: egy püspök és két káplánja. A többi gyerekek megfelelő öltözetben egy-egy mesterséget képviseltek. A gyermekpüspök a templomban versbeszedett prédikációt mondott, majd tavaszköszöntő seregével bejárta a várost. Az ünnep egyúttal a diákok tavaszi félévének kezdete is volt, amikor új társakat toboroztak.
Gergely napja időjósló nap is: „Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz”.
Csülökcsemege
Egy nyers csülköt befűszerezünk, majd langyos zsírral bekenjük. Zsírral kikent zománcos tepsibe tesszük, melléteszünk egy-két nagy fej karikára vágott hagymát, 2-3 karikára vágott paradicsomot és zöldpaprikát, majd aláöntünk fél liter meleg vizet (vagy egyszerűen aláöntünk egy üveg lecsót).
Forró sütőben sütjük, s közben gyakran meglocsolgatjuk a saját levével.
Egy óra sütés után melléteszünk egy kg hasábra vágott burgonyát és készre sütjük.
Római tálban egyszerre készíthetjük el az egészet.
Március 15. - Nemzeti ünnep - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja
Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.
A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.
1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Petőfi Sándor - 1848
Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen
Egy új csillag, vérpiros sugára
Életszínt vet a betegségében
Meghalványult szabadság arcára.
Szent szabadság, újabb megváltója
A másodszor sűlyedt embereknek,
Drága élted miljom s miljom ója,
Ne félj, téged nem feszítenek meg…
Juhász Gyula: Március idusára
Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.
De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!
Tojás magyar bundában
Egy evőkanál olajat megforrósítunk, s megfuttatunk benne egy közepes nagyságú, kockára vágott vöröshagymát. Megszórjuk pirospaprikával, s azonnal lehúzzuk a tűzről.
2 dl tejfölt simára keverünk egy evőkanál liszttel, majd a forró hagymás zsírra öntjük és felforrósítjuk. Ezután leszűrjük, hogy a hagymadarabkák kikerüljenek belőle és megsózzuk.
Közben néhány zöldpaprikának kivágjuk a magházát, mint a töltött paprika készítésénél szokás.
Egy lábasban bőven felforrósítunk olajat. A paprikák mindegyikébe beleütünk egy-egy egész tojást, megsózzuk, a paprikákat szűrőkanálba állítjuk, belemerítjük a forró zsiradékba és addig sütjük, míg a tojás megkocsonyásodik.
Ezután a paprikákat tálra rendezzük és a tejfölös-paprikás mártással leöntjük.
Forrón tálaljuk. Friss fehérkenyeret adunk hozzá.
Március 18. - Sándor nap
Március 18-a, 19-e és 21-e. - A három tavaszhozó szent ünnepe.
„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.”
Rákos Sándor: HÁROM VÁNDOR
Baktat három vándor:
Benedek, József, Sándor –
elől megy Sándor,
Sándor után József,
József után Benedek:
ők hozzák a meleget!
Zöldséges rakott palacsinta
Vegyes leveszöldséget kis kockákra aprítunk és gyengén sós vízben megpárolunk. (Maradék húsleves-zöldség is kiváló)
Közben sütünk néhány cukor nélküli palacsintát.
Egy palacsintát tűzálló tálba teszünk, s arra terítjük a leszűrt, párolt zöldség egy részét, megsózzuk, megborsozzuk és ráterítjük a következő palacsintát.
Ezt bekenjük 5 dkg reszelt sajtból és 2 dl tejfölből kikevert masszával.
Ezt ismételjük addig, míg az edény megtelik. A legfölső palacsintát leöntjük a maradék tejföllel, majd sütőbe téve megpirítjuk.
Tálaláskor úgy vágjuk fel, mint a tortát szokás.
Március 19. - József nap – Az ácsok, az asztalosok védőszentje. Jézus nevelőapjának névünnepe.
Reményik Sándor: József, az ács, az Istennel beszél
(részlet)
Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, – és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek… ha szemébe tekintek,
Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Józsefet a Biblia kétféleképpen is ábrázolja. Az egyik változat szerint József a Bibliából ismert személy, Szűz Mária jegyese, Jézus nevelőapja.
A másik József-legenda szerint József, aki Jákob és Ráhel fia…
Bőrös malacsült
A bőrös malackarajt vagy combot kb. fél cm sűrűségben finoman - nem túl mélyen, mert akkor nem lehet majd szépen szeletelni – bevagdaljuk. Sózzuk, borsozzuk, köménnyel, pecsenyefűszerrel ízesítjük, majd hosszabb ideig állni hagyjuk. (Akár egy éjszakán át.) Levében időként megforgatjuk, majd tepsibe helyezzük, kevés zsírt rakunk alá, és sütőben, többször locsolgatva pirosra sütjük. Ha a lébe kevés sört teszünk, akkor szebb lesz a bőre.
Krumplipürével és párolt vöröskáposztával tálaljuk.
Március 21. - Benedek nap - A tavaszi napéjegyenlőség napja.
Benedek Nursia tartományából származott, Rómába került, hogy a szabad tudományokat tanulja, de még gyermekkorában abbahagyta a tanulást, és föltette magában, hogy a pusztába vonul vissza. Dajkája, aki igen gyöngéden szerette, egészen addig a helyig elkísérte, amelynek neve Effide. Történt, hogy a dajka búzatisztításra kölcsönkért egy rostát. Gondatlanul helyezte az asztalra, leesett és kettétört. Mikor Benedek látta, hogy mennyire sír, fogta a rosta darabjait, s mire fölkelt imádságából, teljesen összeforrva találta.
Benedek ünnepének böjti időpontját az a legendája magyarázza, mely szerint a szent egy megközelíthetetlen barlangban remetéskedett, és böjti maradékon élt, amit egy remetetársa eregetett le neki kötélen. Aztán meghalt a segítőkész társ, az ördög pedig, aki igencsak haragudott a szentre, eltörte azt a harangocskát, amivel a világnak jelt adhatott volna. Benedeket csak az isteni gondviselés mentette meg az éhenhalástól.
Remetesége alatt szentségét hamar felfedezték, egy közeli vallási közösség, melynek meghalt a rendfőnöke, megkérte, hogy vegye át a vezetésüket. Egyeseknek viszont nem tetszett az az aszkézissel és vezekléssel teli élet, amelyet Benedek megkövetelt, és megkísérelték megölni: Vicovaróban mérgezett bort és kenyeret kínáltak neki. Szent Benedek a kereszt jelével áldotta meg a feléje nyújtott méregpoharat, mire az szétpattant, egy holló meg elrepült a kenyérrel. Benedek elhagyta őket, visszatért a barlangjába, és mivel sok ifjú gyűlt köréje, aki követni akarta őt, idővel megalapította a rendet, amely a nevét viseli (bencések). 529-ben létrehozta a rend legfontosabb anyaházát, a Monte Cassino hegyén, Itáliában.
Ő alkotta meg a szerzetesek működését szabályozó „Regula”-t, amely máig is a szerzetesi közösségek alapszabálya.
A bencés barátok hozzájárultak a modern hazai mezőgazdasági termelés kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez.
1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként „Európa védőszentjévé” nyilvánította.
Nevéhez több időjóslás kötődik: „Benedek, jönnek a jó melegek”.
Ha ezen a napon égzengés van, száraz lesz a nyár.
A Benedek napon ültetett hagyma megvéd mindenfajta rontás, átok ellen.
Rozmaringos hagymaleves
Hozzávalók:
15 dkg póréhagyma
1 db vöröshagyma
5-6 dkg pirított zsemlekocka
10 dkg füstölt sajt
só
1 kiskanál őrölt rozmaring
5 dkg vaj, vagy Rama
A díszítéshez:
Rozmaringág
A póréhagymát megmosom, karikára vágom, és sós vízben megfőzöm.
A vöröshagymát apró kockákra darabolom, és napraforgóolajon megdinsztelem. Hozzáadom a megpuhult póréhagymához, botmixerrel pépesítem, majd vízzel a kellő mennyiségre hígítva őrölt rozmaringgal felforralom.
A pirított zsemlekockákat tálalás előtt olvasztott vajjal meglocsolom.
A levest forrón tálalom a tányérokba, zsemlekockával és belereszelt sajttal, pici rozmaringággal díszítve.
Március 24. - Gábor nap
Gábriel a Bibliában szereplő angyalok egyike. Az Ószövetségben úgy szerepel, mint aki Dániel látomásait megmagyarázza és megjövendöli a Messiás közeli eljövetelét.
Az Újszövetségben, Lukács evangéliumában Isten hírvivője. Ezért a postások védőszentjükként tisztelik. Gábor adja hírül Keresztelő Szent János születését, ő jelenik meg Názáretben Szűz Máriánál és közli vele Jézus közeli megszületését és jövendő, megváltói küldetését.
Az angyal látogatása a keresztény művészet egyik legkedveltebb témája (Angyali üdvözlet). A nyugati művészetben Gábrielt többnyire úgy ábrázolják, amint kezében liliomszállal, vagy Anjou-liliomos pálcával fél térdre ereszkedve köszönti Máriát, és a pálcáról az Ave Maria („Üdvözlégy, Mária!”) köszöntés kezdőszavaival teleírt szalag tekeredik le. A képről rendszerint nem hiányzik a galamb sem, a Szüzet megtermékenyítő Szentlélek képmása. Vagy az égből (Istentől) tűző fénysugáron repül Mária felé, vagy a főangyal jelvényéről látszik felröppenni.
Népi megfigyelés: Gábor napján tanácsos elvetni a káposzta magját palántának.
Almás desszert boros öntettel
Fél kg almát meghámozunk és darabokra vágunk
Két tojás sárgáját elkeverünk 2 evőkanál porcukorral, hozzákeverünk 4 dkg olvasztott vajat, másfél vizespohárnyi apróra tört kétszersültet és egy citrom reszelt héját, majd lazán hozzáadjuk a felaprított almát. Két tojásfehérjét kemény habbá verünk és lazán hozzákeverjük a masszához. Ebből golyócskákat formázunk, és tepsibe tébe, sütőben 5 percig sütjük.
Vaníliával megszórva, fehérboros öntettel tálaljuk.
Öntet: 2 tojást 2 evőkanál cukorral kikavarunk, hozzáadjuk egy citrom levét és 2 dl fehér bort. Simára keverjük, s lassú tűzön felmelegítjük – nem forraljuk! –, s a tűzről levéve kis pohárka konyakot öntünk bele.
Március 24. - Virágvasárnap
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd |
(részlet)
Virágvasárnap
Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!(Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.
A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.
Csoóri Sándor: Virágvasárnap
(részlet)
Valahol most egy tulipán-szájú,
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk – –
Jártak itt ólom-zord hadak,
lánctalpukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi –
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk
s kőből-kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk
Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony
Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. Az egyház Jézus fogantatását ünnepli ezen a napon.
A görög katolikusok e napot „Mária örömhírvételének” nevezik, amikor Gábriel arkangyal, mint isteni hírvivő megjelenik Názáretben a Szűznél és közli vele Jézus születését és megváltói voltát.
„Gyümölcsoltóként” csak Magyarországon jelölik e napot, s ez onnan ered, hogy ilyentájt szokták elvégezni a gyümölcsfák tavaszi oltását, megkezdeni a szőlő metszését.
„áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus”
„S én csüggtem ajkán… szótlanul… mint a gyümölcs a fán”
Mennyországnak királynéja…
Mennyországnak királynéja,
irgalmasságnak szent anyja.
Tengernek ezer csillaga,
üdvözlégy szép szűz Mária.
Légy segítője népednek,
az elveszett bűnösöknek.
Kísérője istenednek,
anyja lettél teremtődnek.
Halleluja
Gombás töltött káposzta
1 közepes fej káposztát megabárolok.
3 evőkanál olajon 2 fej kockára vágott hagymát megfonnyasztok, s hozzáadok 50 dkg szeletelt gombát. Sózom, borsozom, s megsütöm.
25 dkg rizst jól megmosok, s összekeverem a sült gombával. Megszórom pirospaprikával, ha kell, utána ízesítem. Az előkészített káposztalevelekbe töltöm, s fazékba rakom. Önthetünk alá fél üveg lecsót. A tetejére öntök fél liter paradicsomlét, s annyi vizet, hogy ellepje.
Lassú tűzön megfőzöm. Tejföllel tálalom.
Március 28. - Nagycsütörtök (zöldcsütörtök)
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus, mint hívõ zsidó, valószínûleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétõl szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthetõ az Eucharisztia megalapítása.
Dsida Jenő: Nagycsütörtök
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek,
s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem
a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt, és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indul
végzetes földön, csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis, szembe sorssal,
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek.
A sűrű füst, mint roppant denevérszárny
legyintett arccul.
Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem. Szerettem volna
néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt....
Péter aludt, János aludt, Jakab aludt,
Máté aludt, és mind aludtak....
Kövér csöppek indultak homlokomról,
és vigicsurogtak gyűrödt arcomon....
Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: „Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.” Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal:”Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon. Az Emberfia ugyan elmegy, de jaj annak az embernek, aki elárulja. ” Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz. (Szent István Társulati Biblia)
Juhász Gyula: Az utolsó vacsora
János a Mester nagy szivén pihen,
E tiszta sziven, e csöndes sziven
pihen, de lelke a holnapra gondol,
S fiatal arca felhős lesz a gondtól.
Mély hallgatás virraszt az asztalon.
Az olajfák felől a fuvalom
Hűsen, szomorún a szobába téved,
Be fáj ma a szél, az éj és az élet!
Tamás révedve néz a mécsvilágra,
Péter zokog, és árvább, mint az árva,
Júdás se szól, csak apró szeme villan,
Remegve érzi: az ő órája itt van!
Csak egy nyugodt. Nagy, sötétkék szemében
Mély tengerek derűs békéje él benn.
Az ajka asztali áldást rebeg,
S megszegi az utolsó kenyeret!
Sóskaleves
Két evőkanál olajban – folytonos keverés közben – megpárolunk negyed kg sóskát. Meghintjük 2 evőkanál liszttel és összekeverjük, majd csontlével – vagy leveskocka levével – felöntjük, sózzuk, cukrozzuk és felforraljuk. Ha felforrt, átturmixoljuk, és beleengedünk személyenként egy-egy tojást, vigyázva, hogy egyben maradjon. Végül 2 dl tejfölt adunk hozzá és forrón tálaljuk.
Édeskés, pikáns ízűnek kell lennie.
Március 29. - Nagypéntek
A Biblia tanúsága szerint Jézus megkínoztatásának és kereszthalálának napja. Szigorú böjti nap.
Faludi Ferenc: A FESZÜLETHEZ
Szüzek, iffjak sirjatok,
Méllyen szomorkodjatok,
Keseregjen minden sziv,
A ki Jesussához hiv.
Nincsen abban irgalom,
Hozzád busgó fájdalom,
A ki téged meg nem szán,
Ó Jézus, a keresztfán.
Gyenge testén sebeit,
Vérrel buzgó kékeit
A ki látja és nem sir,
Élő hittel az nem bir.
A kősziklák repednek,
Nap és hold setédednek,
Minden állat megindul,
Csak a bünes nem busul.
Szállj szivedbe, sirasd meg
Büneidet; gondold meg:
Hogy az Isten fia vólt,
A ki érted igy meghólt!
Juhász Gyula: A föltámadott
Latrok között, a gyászos, csonka péntek,
Hasadt kárpitja a mogorva égnek,
Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa
Már messze, régen elmaradt utána.
Kín és halál csak kusza, kurta álom
És élni, élni jó e szép világon.
Mögötte áldott harminchárom éve,
Előtte: az öröm mély messzesége.
És negyven napra, hogy az égbe tartott,
Úgy hívták, vonták még a földi partok.
Oly idegenül tündökölt a menny még
S oly szédítőnek tűnt a végtelenség.
Folyton lenézett, búcsút mondva halkan
És fájó szívvel szállt a szűz magasban.
S a ragyogó azúron át a lelke
A Genezáret kékségét kereste.
Magyar népdal
Lehullott a Jézus vére, a szent keresztfa tövére.
A szent angyalok felszedték, alázatosan tisztelték.
Mond’á Jézus az angyalnak, vidd fel mennybe szent Atyámnak
Mondjad keresztfámról küldtem, fogadja kedvesen tőlem.
Ez a világ drága ára, sebeim kinyílt rózsája.
Kit nagy fájdalmamban szültem, véres könnyekkel öntöztem.
Menj Kálvária hegyére, Jézus szenvedő helyére,
Nézzed a Jézusnak kínját, Szűz Máriának fájdalmát.
Nincs már hátra csak egy órám,
Bevégződött minden munkám,
Elmúlt a keserű pohár, mely világ kezdetétől vár.
Dödölle
Hozzávalók / 4 adag
8 db burgonya
30 dkg finomliszt
só ízlés szerint
20 dkg füstölt szalonna
3 db vöröshagyma
3 dl tejföl
Elkészítés:
A krumplit meghámozva, felkockázva annyi sós vízben főzzük, ami éppen ellepi. Fontos, hogy ne legyen túl sok a víz.
Amíg a krumpli fő, a felkockázott szalonna zsírján pirítjuk a szintén kockára vágott hagymát.
Amikor megfőtt a krumpli, botmixerrel összeturmixoljuk és takarék lángon, állandó keverés közben addig keverünk lisztet hozzá, míg a massza össze nem áll. Kis gyakorlatot igényel az ügy, hogy se túl kemény ne legyen a massza, se túl ragacsos.
A hagymás zsírrral kikenünk egy tepsit és a hagymás zsírba mártogatott kanállal a tepsibe szaggatjuk a liszttel kevert krumplimasszát.
Rétegenként meglocsoljuk a hagymás szalonnazsírral.
Sütőben átsütjük. Tejföllel tálaljuk.
Március 30. - Nagyszombat
A római katolikusok Jézus sírban nyugvásának napjaként tisztelik, a görög katolikusok és a görögkeletiek Jézus halálának gyásznapjaként ülik meg.
Lehullott a Jézus vére…
Magyar népdal
Lehullott a Jézus vére, a szent keresztfa tövére.
A szent angyalok felszedték, alázatosan tisztelték.
Mond’á Jézus az angyalnak, vidd fel mennybe szent Atyámnak
Mondjad keresztfámról küldtem, fogadja kedvesen tőlem.
Ez a világ drága ára, sebeim kinyílt rózsája.
Kit nagy fájdalmamban szültem, véres könnyekkel öntöztem.
Menj Kálvária hegyére, Jézus szenvedő helyére,
Nézzed a Jézusnak kínját, Szűz Máriának fájdalmát.
Nincs már hátra csak egy órám,
Bevégződött minden munkám,
Elmúlt a keserű pohár, mely világ kezdetétől vár.
Húsvéti fonott kalács
Hozzávalók:
3 dl langyos tej
6 dkg kristálycukor
1 csomag szárított élesztő
6 dkg vaj, vagy Rama
50 dkg liszt
1 egész tojás
1 tojás sárgája
Az átszitált lisztbe belekeverem a langyos cukros tejben megfuttatott élesztőt, hozzáadom a vajat és a tojás sárgáját, jól átdolgozom, majd meleg helyen megkelesztem. A megkelt tésztát három részre osztom, lisztezett deszkán hosszú hengereket formálok belőle, majd összefonom a három hosszú tésztahengert. Kivajazott tepsibe helyezem koszorú alakban, négy helyre tojás alakúra formált alufófia galacsinokat rakok. Meleg helyen 15 percig pihentetem, ezután a felvert tojással megkenem, jégcukorral megszórom. 180 fokon kb. fél óráig sütöm. Amikor kihűlt hímes tojásokat rakok a mélyedésekbe.
Március 31. - Húsvétvasárnap
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
(részlet)
Húsvét
Most külön-külön is vizsgáljuk meg legjelesebb húsvéti eledeleink mágikus-misztikus képzetkörét.
Az ünnep szinte áldozati jellegű eledele a húsvéti bárány, amelyet húsvétjukon már az ószövetségi zsidók is ettek keserű salátával és kovásztalan kenyérrel, Egyiptomból való menekülésüknek és az ő elsőszülöttjeiknek váltsága emlékezetére. Az Exodus (12, 5–7) írja: a bárány legyen hiba nélkül… És akkor ölje le azt Izrael fiainak egész sokasága estefelé. És vegyenek annak véréből és kenjenek mind a két ajtó mellékére, és felső küszöbére azon házaknak, melyekben azt eszik. És azon éjjel egyék meg a tűznél sült húst és kovásztalan kenyeret, vad salátával. Az Úr ugyanis az egyiptomiak elsőszülöttjeit halállal sújtotta, a zsidókét azonban megkímélte.
Ábrahám áldozatában is Izsák helyett leölt kos szerepel. Engesztelő napjukon a zsidók a pusztába bűnbakot eresztettek.
Minthogy Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre, érthető, ha már az újszövetségi szent könyvek is ezen ótestamentomi szimbólumokra, élőképekre támaszkodva, Krisztust Isten bárányának nevezik. Szent Pál szerint: El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek, aminthogy kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, Krisztus megöletett (Kor. I. 5, 7).
Úr Krisztus feltámadott…
(magyar népdal)
Úr Krisztus feltámadott,
Reánk malasztja áradott.
Ő szent vére hullása,
Lőn pokolnak romlása,
Úristen megváltotta,
Mindez világot
Szent halálával.
Alá száll a poklokra,
Raboknak váltságára.
Szabadítá híveit,
Régi szentek lelkeit,
Úristen megváltotta,
Mindez világot,
Szent halálával.
Tárkonyos báránysült
Hozzávalók:
A húshoz:
10-12 szelet bárány (ami a karajnak megfelelő)
1 nagy fej fokhagyma
1 csokor friss tárkony
só
1 dl olívaolaj
A mártáshoz:
5-6 császárkörte
10 dkg mazsola
5 dkg vaj, vagy Rama
2 dl tokaji száraz szamorodi (nem tavalyról, próbálj meg oxidatív bort szerezni!)
A körethez:
3 dl hosszúszemű rizs
só
10 dkg mazsola
A tárkonyt és a fokhagymát zúzd össze, vagdosd együtt apróra. A hússzeleteket sózd be, majd klopfold bele mindkét oldalukba a fokhagyma-tárkony keveréket. Forgasd meg lisztben, és vasserpenyőben, felhevített olívaolajon hirtelen süsd aranyszínűre. A mártáshoz a körték húsát vágd 2x2x1 cm-es kockákra, a felforrósított vajon hirtelen süsd át; majd keverd hozzá a mazsolát, a szamorodnit, és kis lángon, fedő alatt párold puhára. A rizst kevés sóval, vízben főzd puhára; amikor kész, keverd hozzá a mazsolát, és hagyd állni lefedve 5 percig.