Népi mondóka
 

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.

 

 

Augusztus 1.       -        Vasas Szent Péter napja

 

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

 

Ez a nap a katolikusok számára Szent Péter bilincsekből való szabadulásának emlékünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. A nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasaszakadása.

Régen úgy vélték, ha ezen a napon esik az eső, akkor bőséges kukoricatermés várható, de ha nem esik "gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica".

Shakespeare: Rómeó és Júlia (I. felvonás, részlet)

           

            JÚLIA

Anyám?

Nos, itt vagyok, mi tetszik?

CAPULETNÉ

Hát azt akarnám - dajka, hagyj magunkra,

Négyszemközött; de nem, jöjj vissza, dajka.

Inkább te is halld, mit beszélgetünk -

Tudod, hogy a kislányom már nagyocska –

DAJKA

Órára is megmondhatom korát.

CAPULETNÉ

Még nincs tizennégy.

DAJKA

Tizennégy fogamra -

Miből alig lehet ma (azt hiszem) négy -,

Még nincs tizennégy. Mondjátok, mikor lesz

Mostan vasas Szent Péter napja?

CAPULETNÉ

Két hét

És pár nap múlva.

DAJKA

Mindegy, bármikor,

Azon az éjszakán lesz épp tizennégy.

 

Kukoricagölödin leves

 

30 dkg kukoricalisztet összemorzsolunk egy csapott evőkanál liszttel, 8 dkg zsírral és kevés sóval. Hozzáadunk egy egész tojást és annyi vizet, hogy könnyen gyúrható masszát kapjunk. Ebből dió nagyságú gombócot készítünk és félretesszük.

Egy fej apróra vágott vöröshagymát világosra pirítunk egy evőkanál zsírban, megszórjuk pirospaprikával, felaprított petrezselyemzölddel, megszórjuk borssal, felengedjük vízzel és felforraljuk, majd belefőzzük a kukoricagölödint.

Forrón tálaljuk.

 

Augusztus 4.       -        Domonkos napja        

 

Domonkos napja ellentétes téli időmutató nap, azaz más lesz a téli időjárás, mint a Domonkos-napi.

 

Arany János: Domokos napra

 

Midőn szüleid és mind akik szeretünk

Nyájas köszöntéssel tehozzád sietünk;

Midőn kedvedért a - bár hiános - család

Vígan ülte körül innepi asztalát:

Kedves fiú, hát én mit adjak most neked?

Egy édes csemegét: hizelgő éneket?...

 

Nem! azt én nem adok, te sem várod, hiszem.

Gaz, ki a Múzsáknak hamis tömjént viszen.

Szégyen a lantra, mely költött érdem által

Meggyaláztatni és gyalázni nem átall;

Minél édesb, annál émelygősb csemege -

Annál undoritóbb, minél szebb éneke.

 

Zengjem érdemeid? oh, azok lehetnek:

Állasz még küszöbén ifjú életednek;

Előtted a küzdés, előtted a pálya,

Az erőtlen csügged, az erős megállja.

És tudod: az erő micsoda? - Akarat,

Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.

 

Áldjad a jó Istent, ki megálda téged,

Adván őreidül szerető szüléket,

Adván eszközöket, elhárítni pályád

-Annyi más futónak nehéz - akadályát.

Áldjad Istent, hanem óvakodj`, amivel

Ő álda meg, saját érdemül róni fel.

 

Nemes önbizalom, de ne az önhittség,

Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék:

Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,

Ember lenni mindég, minden körülményben.

Serdülj, kedves ifju... poharam cseng érted! -

Légy ember, ha majdan azt az időt éred.

 

Szeressed hazádat... Oh, a honszerelem

Most lehet őszinte, igaz, önzéstelen.

Ne is tőle kívánd, amit ő nem adhat:

Magadban keressed az édes jutalmat.

Csillagi nem lesznek, fényes díszjelei:

Keresztje elég van, - de maga viseli.

 

Vess számot erőddel s legjavát, amelyet,

Leghasznosbnak itélsz, hazádnak szenteljed.

Vagyon sok szüksége, sok fogyatkozása:

Bárhol állj, csak tőled előmentét lássa.

Serdülj, kedves ifju - habzó kelyhem dagad -

A haza igényel munkás, hű fiakat.

 

S ha talán, az érzés tengeréhez jutva,

Néked a szelíd lant tisztessége jutna:

Hass! buzdíts! egyesíts! hogy osztály ne légyen

Köztünk, hol magyar szó, honfiérzet - szégyen.

Virág a költészet... egy nép irodalma:

De ha nem virágzik, nem is terem a fa.

 

Ha pedig a tettdús férfikor elhíván

A lanttól, komolyabb munkásságot kíván:

Ne feledd, mily gyönge ama virág bokra,

Van szüksége közös ápoló karokra.

Serdülj, kedves ifju - még egyszer a kelyhet! -

Nőj eléggé nagyra - betölteni helyed!

             (1851 augusztus 4.)

 

Zalai pörcös lepény

 

Kelt tésztát készítünk egy liter átszitált, langyos lisztből, amit jól összedolgozunk 10 dkg olvasztott vajjal, 2 dkg kevés tejben felfuttatott élesztővel, kis sóval. Letakarva, meleg helyen kelni hagyjuk.

Ha megkelt, ujjnyi vastagra nyújtjuk, és közepes fánk kiszúróval kiszaggatjuk. Kizsírozott, lisztezett tepsibe tesszük, s mindegyik közepébe kb. egy mokkáskanálnyi apró kockákra vágott füstölt szalonnát teszünk.

A tészta szélét tojássárgával megkenjük, kevés köménymaggal megszórjuk és sütőben szép pirosra sütjük.

 

Augusztus 10.     -        Lőrinc napja

 

Az régi magyar néphit az augusztusi hullócsillagokat "Lőrinc könnyei"-nek tartja...

„Csillaghulláskor Szent Lőrinc tüzes könnye hull, s az idő esősre fordul.”

 

Lőrinc napjához több jó tanács, időjóslás is kapcsolódik:

"A Lőrinc-napi eső jó bortermést jelent..."

"Lőrinc napján, ha nem dolgoznak a szőlőben, akkor elmarad a jégeső..."

"Ha Lőrinc napján szép, napos az idő, akkor hosszú őszre számíthatunk..."

„Ha ez a nap tiszta szép, jó bor lesz, sok gyümölcs lesz és ép.”

 

Lőrinc után már nincs zivatar. Ám, ha eső esik a körte, sütőtök "lőrincesedik" löttyedt, vizes lesz.

 

Szabó Lőrinc: Nyár

 

Nyár. Kert. Csönd. Dél.

Ég. Föld. Fák. Szél.

Méh döng. Gyík vár.

Pók ring. Légy száll.

Jó itt. Nincs más

csak a kis ház.

Kint csönd és fény.

Bent te meg én.

 

Gyümölcssaláta sárgadinnyében

 

Egy másfél kg-os ananász sárgadinnye felső részét levágjuk. A dinnye magját kiszedjük, majd éles késsel a héja mentén óvatosan körülvágjuk a dinnyét, kiszedjük a húsát, amit egyenlő kockákra vágunk.

Ugyanilyen kockákra vágunk egy meghámozott idénygyümölcsöt (alma, körte, barack, stb.), s hozzáadjuk 1-2 fürt leszemezett szőlővel, s egy üveg rumosmeggyel együtt.

Egy nagy tálban összekeverjük, s leöntjük egy citrom levéből, 2 evőkanál porcukorból, 1 dl fehérborból és 1 dl édes likőrből kevert marináddal

Hűtőszekrényben lehűtjük, majd megtöltjük vele a kivájt sárgadinnyét. Meglocsoljuk néhány kanál rummal, s visszahelyezzük rá a dinnye levágott részét.

Jéghidegre hűtve tálaljuk.

 

 

Augusztus 12.     -        Klára nap

 

 

„Ha napfénnyel mosolyog be Klára, bő termés vár az almára.”

„Ha szeles a Klára, itt az ősz nemsokára!”

 

 

A magyar történelem egyik leghírhedtebb merényletét 1330. április 17-én Zách Felicián követte el Visegrádon a Károly Róbert magyar király és családja ellen. A merényletkísérletben a gyermekeit védő Erzsébet is megsebesült.

Az országot ekkor külföldi király, Róbert Károly uralta.

A történet szerint Zách Felicián, egy magyar arisztokrata támadást indított a királyi család ellen, mert meggyalázták leányát, Klárát. Bosszúból Zách Feliciánt és egész családját különös kegyetlenséggel kivégezték.

A Képes Krónika így írja le az eseményeket: "s a vétlen Zách Klárának sem kegyelmeztek. Orrát, ajkait, kezéről 8 ujját levágták, s a szerencsétlen félholt lányt lóháton az ország útjain meghordozták, és azt kellett mondania: Ilyen módon bűnhődik, aki a királyhoz hűtlen!"

 

 

A 19. században a történet számos festészeti és irodalmi alkotás témája lett, Zách Felicián a külföldi elnyomás elleni felkelés és a személyes önfeláldozás példája lett. Körösfői-Kriescht azonban inkább a történet érzelmi és nem a politikai része fogta meg, Zách Klára inkább a női becsület és erény megtestesítőjeként jelenik meg, mint egy magyar dráma hősnőjeként.

 

Sörben párolt sertéskaraj

 

Fél kg kicsontozott karajt vékony szeletekre vágunk, s megsózunk.

Fél liter sört tálba öntünk, beleteszünk egy nagyobb fej reszelt vöröshagymát, 3 gerezd zúzott fokhagymát, egy evőkanál mustárt, kávéskanál pirospaprikát. Jól elkeverjük, s belerakjuk a jól kivert karajszeleteket. Lefedve hűtőben egy napig állni hagyjuk.

Ezután a húsokat kiemeljük, lecsurgatjuk és 5 dkg margarinban mindkét oldalán hirtelen pirosra sütjük.

Ráöntjük a páclét, majd addig pároljuk, amíg a hús megpuhul.

Burgonya- vagy rizskörettel, savanyúsággal azonnal tálaljuk.

 

Augusztus 15.     -        Nagyboldogasszony napja

 

Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe.

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Magyarországon nagy egyházi ünnep annak emlékére, hogy a szent király az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. A felajánlás a maga nemében páratlan a világon, a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum eszme, mely szerint Magyarország Mária országa.

 

„Nagyboldogasszony napján leszedett gyógyfüvek a leghatékonyabbak”

„Nagyboldogasszony ha jó időt hoz, jó lesz a gyümölcs- és szőlőtermés”

Boldogasszony anyánk

 

Boldogasszony anyánk
régi nagy pátrónánk,
Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról.
 

Ó Atyaistennek
kedves szép leánya
Krisztus Jézus anyja
Szentlélek mátkája:

Magyarországról, édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról.

Nyisd fel az egeket
sok kiáltásunkra, 
anyai palástod
fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról!
 

Kegyes szemeiddel
tekintsd meg népedet
segítsd meg áldással
Magyar nemzetedet.
Magyarországról, édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról.
 

Sírnak és zokognak
árváknak szívei
hazánk pusztulásán
összetört lelkei.

Magyarországról,
édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról!
 

Jézus fiad előtt
hajts térdet érettünk,
mert ha nem cselekszel
egy lábig elveszünk!
Magyarországról, édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról.
 

Dicséret, dicsőség 
legyen az atyának
a te Szent fiadnak
s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról, 
édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról.

                                                                                                          

Egy fej vöröshagymát apró kockákra vágok, majd egy kevés olajon megpárolom. Hozzáadok  50 dkg kisebb kockára vágott sertéscombot és fehéredésig pirítom. Beleteszek 3 szál felkarikázott, vastagabb szeletekben hagyott zöldséget és 3 szál sárgarépát is. Lehúzom a lángról és teszek rá pirospaprikát, borsot, vegetát, majoránnát, alaposan összekeverem, majd beleteszek 3 gerezd zúzott fokhagymát, s 2 babérlevelet is. Takarékon, kevés víz hozzáadásával puhára párolom.

Addig a májat megmosom, megtisztítom, és kisebb darabokra vágom. Amikor a hús puha, ízlés szerint mustárt teszek bele (2-3 evőkanál), sózom, majd megszórom 1 csapott evőkanál liszttel és összekeverem. Felöntöm annyi vízzel, amilyen sűrűségű levest szeretnék. Hozzáadom a májat, egy csokor petrezselyemzöldet, s összeforralom.

Ha szükséges még ízesítem fűszerekkel, majd mikor a máj is megpuhult elzárom alatta a lángot és tálalom. Ha valaki szereti a tejfölt, a leves tetejére nyugodtan tehet, nem fogja elrontani...

 

Augusztus 16.     -        Ábrahám napja

 

A Biblia egyik legismertebb, magát a művet nem olvasók körében is tudottnak feltételezhető története Ábrahám esete fiával, Izsákkal. Későn született, szinte csodának tekinthető fiúgyermekével, akit az Úr felszólítására, parancsára - áldozati állatként fel kell áldoznia, meg kell ölnie.

 

„Ábrahám napján, ha a szarka párosan száll, soká eltart még a nyár”

 

Rakott krumpli parasztosan

 

Egy kg burgonyát meghámozunk, s vékony karikára vágunk. Ízlés szerint megsózzuk, megszórjuk pirospaprikával és összekeverjük.

Kizsírozott agyag- vagy vaslábasba lerakunk egy sor burgonyát, rákarikázunk egy sor vöröshagymát, egy sor házikolbászt, egy réteg kockára vágott füstölt szalonnát vagy zsíros sonkát és ismét egy sor burgonyát. Ezt ismételjük, míg a lábos tele nem lesz.

A tetejére burgonya kerüljön. Hideg zsírral megkenjük a burgonya tetejét, majd sütőben 20-25 perc alatt megsütjük.

Forrón tálaljuk.

 

 

Augusztus 18.     -        Ilona nap

 

Kosztolányi Dezső: Ilona

 

                       

Lenge lány,

aki sző,

holdvilág

mosolya:

ezt mondja

a neved,

Ilona,

Ilona.

 

Lelkembe

hallgatag

dalolom,

lallala,

dajkálom

a neved

lallázva,

Ilona.

 

Minthogyha

a fülem

szellőket

hallana,

sellőket,

lelkeket

lengeni,

Ilona.

 

Müezzin

zümmög így:

"La illah

il' Allah",

mint ahogy

zengem én,

Ilona,

Ilona.

 

Arra, hol

feltűn és

eltűn a

fény hona,

fény felé,

éj felé,

Ilona,

Ilona.

 

Balgatag

álmaim

elzilált

lim-loma,

távoli,

szellemi

lant-zene,

Ilona.

 

Ó az i

kelleme,

ó az l

dallama,

mint ódon

ballada,

úgy sóhajt,

Ilona.

 

Csupa l,

csupa i,

csupa o,

csupa a,

csupa tej,

csupa kéj,

csupa jaj,

Ilona.

 

És nekem

szín is ez,

halovány

kék-lila,

halovány

anilin

ibolya,

Ilona.

 

Vigasság,

fájdalom,

nem múlik

el soha,

s balzsam is

mennyei

lanolin,

Ilona.

 

Elmúló

életem

hajnala,

alkonya,

halkuló,

nem múló

hallali,

Ilona.

 

Lankatag

angyalok

aléló

sikolya.

Ilona,

Ilona,

Ilona,

Ilona.

Zsályás borjúkaraj     

 

8 szép szelet borjúkarajt sózok, borsozok, s mindkét oldalukat pirosra sütöm.

A visszamaradt olajon megdinsztelek fél kg gombát, felöntöm egy pohár fehér borral, belerakom a húst és puhára párolom.

A kész húst előmelegített tálra szedem, levébe egy pohár tejszínt öntök, nagy lángon beforralom, majd egy jó adag apróra vágott zsályát és kevés frissen reszelt citromhéjat adok hozzá. A szaftot a húsra öntöm, a tálat zsályalevelekkel és citromszeletekkel díszítem.

 

Augusztus 20.     -        István napja

 

Szent István király és az új kenyér ünnepe

 

I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást.

Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára.

1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt.

Államalapító királyunk ünnepét 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben, körmenetben vittek végig a városon. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére.

1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította.

 

.Az első összefüggő magyar Szent István-himnusz 1651-ből való.

 

„Királyi pálczát hogy kezébe vévé:

Keresztyény Hitet terjeszteni kezdé.

A’ pogányságot Országból ki-üz, és ki-rekeszté.

Sok Templomokat, és Püspökségeket,

Magyar országban fundála, s’ helyeket;

Kikben szüntelen Isten dicsirteték, s’ neve hirdetteték.

Sok gazdagsággal azokat bé-tölté,

Szent Oltárokat fel-is ékesíté.

Kinccsel, arannyal, sok szép eszközökkel, drága kövekkel.

E’ mellé szerze igaz Pásztorokat,

Más Országokból hoza tanítókat.”

 

Székely raguleves borsikával

 

A székely raguleves alapja egy szokványos marha- vagy birkapörkölt, amit 25 dkg húsból készítünk. Ha kész, felöntjük egy liter vízzel, beleteszünk 3-4 kockára vágott burgonyát, 25 dkg feldarabolt zöldbabot, 1 babérlevelet és mokkáskanálnyi borsikafüvet. (másnéven: pereszlén, csombor). Sózzuk, s főzzük, míg minden meg nem puhul.

Ezalatt világos rántást készítünk, melybe 1-2 gerezd zúzott fokhagymát keverünk. A fövő levesbe szűrjük, összefőzzük, s közvetlenül tálalás előtt 2 dl tejfölt adunk hozzá.

Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. Ezen a napon általában mindenütt az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret. A bort, búzát, békességet, mint a kívánt bőség és a nyugodt munka jelképét mondogatták.

 

Szuhanics Albert: Szent István ünnepe

 

Az új kenyér ideje ma eljő,

nevet a nap, nincs az égen felhő.

Haja roppan, foszlós belű fajta

piros-fehér-zöld szalag van rajta...

 

Megszentelten fekszik az asztalon

a mi múltunk, s jövőnk benne vagyon.

Fáradságunk, eső, s a nap heve...

ebből van az életünk kenyere!

 

Az ég, a föld, s az ember dolgozik,

a nap, a szél, felhőket hordoz itt.

Isten s ember, ím egymásra talál,

s kenyeret ad a végtelen határ.

 

Ha kérdenéd, hogy ez milyen világ?

egy áldott föld, mit Kárpát ölel át!

A nagy király teremté államunk,

egy ország él azóta általunk.

 

Ó, Szent István, tiéd e nyári nap,

királyságod örök az ég alatt.

Magyarország állama oly szilárd,

ezer évet kősziklaként kiállt!

 

Az új kenyér, új élet záloga

nem őrli meg az idő vasfoga.

Augusztus húsz magyarok ünnepe,

velünk az Úr, s az ősök szelleme!

 

 

Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk. Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon.

 

Kenyérsütés otthon

 

A sütést megelőző este 40 dkg lisztet összedolgozunk 2 dkg langyos vízben megkelesztett élesztővel és kevés vízzel. Konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen kelesztjük. Ez lesz a kovász. Akkor jó, ha reggelre már kissé savanykás az illata.

Tálba púpozunk 60 dkg lisztet, hozzáadjuk a kovászt, kissé megsózzuk, és langyos vízzel elkezdjük alaposan összegyúrni, majd pedig dagasztjuk.  Alaposan dolgozzuk meg, mert ettől függ a kenyér sikere. A tésztának a kézről és az edénytől is el kell válnia. Ha a tésztát ilyenkor kézzel behasítjuk, apró lyukacskákat kell benne látnunk. Ekkor kiemeljük az edényből, s lisztezett kendővel bélelt szakajtóba helyezzük. Tetejét is meglisztezzük, majd letakarjuk, s meleg helyen kelesztjük. Akkor lesz jó, ha a teteje már nem cserepes, s ha ujjal megnyomjuk, a nyomás helye nem marad meg.

Ekkor vizes ecsettel megkenjük, tetejét 2-3 helyen bevágjuk és sütőben megsütjük. Jó, ha a sütő aljába tálban kevés vizet teszünk.

A kenyeret az előmelegített sütő középső rácsára tegyük. 20 percig forró sütőben sütjük, majd mérsékeljük a meleget és így sütjük tovább. Ha nagyon pirulna a teteje, akkor fedjük be alufóliával, nehogy megégjen.

Amikor megsült, még forrón kenjük át vizes ecsettel, és magas rácsra téve hagyjuk kihűlni.

 

Egy kb. másfél kg-os kenyér lesz belőle.

 

 

Augusztus 22.     -        Menyhért nap

 

„Ha Menyhértkor hideg van, meleg lesz az ősz”

filozófikus és persze hívő embereknek ajánlott.

 

„…a világ vár

csillag ég az égen

Gáspár, Menyhért, Boldizsár

jönnek a tevéken.

Ej haj szép az év,

minden napja szép,

minden éj egy álom

minden nap egy kép.” (Babits Mihály)

 

Krémsajt

 

3 doboz tejfölt simára keverünk egy evőkanál sóval és ugyanennyi cukorral.

Ha szeretjük, keverhetünk hozzá apróra vágott snidlinget is, esetleg 1-2 gerezd zúzott fokhagymát.

Az így kapott sűrű pépet sűrű szövésű textilbe, pl. szalvétába öntjük, négy sarkát összekötjük és hűvös helyen egy tál fölé függesztjük.

Kb. 24 óra alatt a savója kicsöpög, s a kész krémsajtot kivehetjük a vászonból.

 

Augusztus 24.     -        Bertalan nap

Bertalan napját sokan őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják.

„Amilyen Bertalan napja, olyan az ősz időjárása”

 

A Szent Bertalan éjszakája történelmi regény, amely a XVI. századi polgárháborúk és a vallási fanatizmus korának egyik irtóztató, vérlázító pillanatát ragadja meg, az 1572-es esztendő augusztus 24-i éjszakáját és az azt követő két napot, amikor is Párizsban hatvanezer protestánst gyilkoltak le vallási meggyőződéséért.

 

A gyenge jellemű, akaratos, kiszámíthatatlan viselkedésű király, IX. Károly helyett ténylegesen a rámenős, céljának elérésében minden eszközt felhasználó anyakirályné – Medici Katalin – birtokolja a hatalmat. A háttérben a reformáció terjedése következtében kiújul a vallásháború, a spanyol befolyás erősödik, a Lotharingiai-ház képviselői, a katolikus Guise-család hatalomra tör. A hugenották vezetőjét, Navarrai Henriket valami módon meg kellett fékezni, ezért a király húgát, Valois Margitot hozzá szándékoznak adni. Az esküvőt 1572 augusztusára tervezték. Színhelye Párizs. Erre az eseményre a katolikus és a hugenotta párt egész vezetősége hivatalos.

 

1572. augusztus 23-ról augusztus 24-re virradó éjszakán a békülési célzattal a Párizsba gyűlt hugenották (francia reformátusok) nagy részét királyi áldással lemészárolták.

 

Ezt a történetet dolgozta fel Prosper Mérimée, lebilincselő történelmi regényében.