Farsang

 Itt a farsang…

 Itt a farsang, áll a bál,

keringőzik a kanál,

Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé.

Farsangi fánk

A farsang egyik jellegzetes édessége a szalagos fánk. Könnyű, és semmihez sem hasonlítható finomság.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt (fele rétes, fele sima liszt)

• 0,5 l tej

• 5 dkg élesztő

• 10 dkg olvasztott vaj

• 3 tojás

• 10 dkg cukor

• 0,5 dl rum  

• csipet só

• olaj a sütéshez

• porcukor a tetejére

• sárgabarackdzsem a tálaláshoz

Elkészítés:

Egy nagy tálba tesszük a lisztet, egy csipet sót, majd beleütjük az egész tojásokat, hozzáadjuk a rumot, a felfuttatott élesztőt, az olvasztott vajat, és a meleg tejet. Fakanállal jól összedolgozzuk.

Addig verjük a fakanállal, amíg a tészta kifényesedik, és hólyagos nem lesz. Ekkor már elválik az edény falától és lejön a fakanálról is. Kicsit meglisztezzük a tetejét, és letakarva kétszeresére kelesztjük. Lisztezett deszkára borítjuk, kicsit átgyúrjuk.

Kézzel szépen széthúzogatjuk, kb másfél ujjnyi vastagságúra. Fánkszaggatóval, vagy nagy szájú üvegpohárral kiszaggatjuk. Mire az olaj felforrósodik, addigra másodszorra is megkel a tészta. A forró olajba tesszük a fánkokat. Nem sokat egyszerre, mert sütés közben megnőnek.

Azonnal fedőt teszünk rá és kb 2 percig fedő alatt sütjük. Ha az olaj nagyon forró, lejjebb vesszük, mert nagyon gyorsan megpirul, és akkor nem sül át. Ha világos piros, gyorsan megforgatjuk, és fedő nélkül sütjük tovább. Ekkor lesz szép szalagos a fánkunk.

Bő olajban süssük, mert ha kevés olajat használunk, nem tud úszni az olajon, és nem lesz szép.

Forrón meghintjük porcukorral, és gyümölcsdzsemmel tálaljuk.

 

Február 2.          -        Gyertyaszentelő Boldogasszony

 

URUNK BEMUTATÁSÁnak ünneplése a IV. századtól kezdve általános volt. A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe lett. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében. Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomba. Az előírt áldozat felajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.

 

A római katolikus vallás GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY néven ünnepli ezt a napot. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is.

 

Népi mondóka

Gyertyaszentelő melege
sok hó a jégnek előjele
Gyertyaszentelő hidege
Koratavasznak előhírnöke.

Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja
Ég áldását bőven adja.

 

Gyertyaszentelő nevezetes nap az időjóslásban is. Általában úgy vélik, ha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ezért "Gyertyaszentelőkör inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön". A Mura vidéken úgy tartották: "Gyertyaszentelőkör, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél." „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az íziket vedd elő.”

 

"Itt a gyertyaszentelő,

A pincekulcsot vedd elő,

Ha fénylik, ha nem, nem bánom,

Majd búsulhatunk a nyáron.

De most az nem való ide,

Bort az asztalra ízibe!

Ne légy szomorú és csüggedő,

Mert itt a gyertyaszentelő!"

 

Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Ha pedig zord idő van, akkor megrázza a bundáját, és kinn marad, mert hamarosan elérkezik a tavasz.

- ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni.
-  ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni.
-    Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.

 

Aludttejes krumplilepény

 

4-5 nagyobb burgonyát meghámozunk, megmosunk és belereszelünk fél liter aludttejbe. Jól összedolgozzuk kb. 25-30 dkg rétesliszttel és kevés sóval.

Ezt a masszát kizsírozott tepsibe öntjük, és közepesen erős tűzön sütőben sütjük.

Közben egy nagy fej vöröshagymát megreszelünk, zsírban világosra pirítunk, majd belekeverünk egy dl jó tejfölt, s ezt ráöntjük a majdnem megsült lepényre.

Visszatesszük a sütőbe, és pirosra sütjük. Forrón tálaljuk.

 

Február 3. -        Szent Balázs püspök és vértanú napja

A legenda szerint egy özvegyasszony egyetlen fiát, akinek halszálka akadt a torkán, imájával megmentette a pusztulástól. Ezért hálából az asszony ételt és gyertyát adott a püspöknek, akit azóta a beteg gyermekek, különösen a torokbetegségben, torokgyíkban szenvedők védőszentjének tartanak.

 

A püspök betegek gyógyításával foglalkozott és csak azt kérte, hogy a hívők hozzanak gyertyákat a templomba. Emlékére alakult ki az a szokás, hogy Balázs napján a papok szentelt gyertyákat tesznek keresztbe a gyermekek torka előtt, ezzel védve őket a torokbetegségektől. Ezt a szertartást nevezik balázsolás-nak.

Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
    Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
    s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
    Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
    aki hozzád imádkozott
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
    oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én,
    s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
    életem a fojtogató
torokgyíktól s a veszedelmes mandulák
    lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
    nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
    segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
    hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
    magasabb szellemek – de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
    Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
    hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs!
    ki mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén –
    mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
    és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
    zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
    kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
    kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan oly megadón
    hajtottam gyertyáid közé,
mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs!
    Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
    kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér izét,
    a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
    csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
    okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall
    még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
    olyan nagy dolog a halál.

Emlékezzünk Szent Balázsról, …

Magyar népdal

Emlékezzünk Szent Balázsról,

 

Hogy ma vagyon napja;

Többször is, hogy megérhessük,

Az Úristen adja!

 

Emlékezzünk Szent Balázsról,

Kérjük szent áldását:

Mindnyájunktól távoztassa

Torkunknak fájását!

 

Szent Balázs a torokfájás

 

Ellen nagy védelmünk.

Adjál is hát nyers szalonnát,

Háziasszony, nekünk!

 

Csak hozz hurkát, kolbászt, sunkát,

Nézd, a nyársunk üres!

Ha sajnálod ajándékod,

Maradj magad ehes!

 

Elmúlik már a víg farsang,

Mi azt nem siratjuk.

Majd a böjtön iskolában

Jobban tanulhatunk.

 

Sirassák meg a lányok, kik

Otthon maradának,

Kiknek a sok méreg miatt

Ráncos az orcájuk!

Hapodári-kapodári –

A hamvazószerda.

Füzzetek, lányok, koszorút

Kővágőrsi dombra!

 

Mi már többé nem tréfálunk,

Ajándékot várunk.

Rólatok megemlékeztünk,

Istennek ajánlunk!

Szalonnás krumpli

25 dkg füstölt szalonnát igen vékony szeletekre vágunk, s egy nagy tűzálló tálat vagy vaslábost kibélelünk vele.

 

1 kg burgonyát megpucolunk, kockára vágunk, majd enyhén sós vízben puhára főzünk. Leszűrjük, lecsepegtetjük és ráöntjük a szalonnára. Tetejére is szalonnaszeleteket rakunk, majd a sütőben addig sütjük, míg a szalonna és a burgonya is ropogósra pirul.

Savanyú káposztával (vagy más savanyúsággal) forrón tálaljuk.

 

Február 6. -        Dorottya

 

Időjósló nap. „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”, azaz, ha Dorottya napján fagy, hideg van, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megérkezik az enyhülés, az olvadás.

 

Dorottya napján már jócskán benne vagyunk a farsangi időszakban. A farsang lényegében télbúcsúztató. A farsangnak gazdag népi és irodalmi hagyományai vannak, de sok hiedelem is fűződik hozzá.

 

Dóra torta

4 dkg vajat elkeverünk egy egész tojással, 30 dkg porcukorral és 8 dkg kakaóval. Ekkor apránként és felváltva 25 dkg lisztet, benne 1 cs. sütőporral és 2,5 dl tejet keverünk hozzá. Két részre osztjuk, és tortasütőben külön-külön megsütjük.

 

Töltelék: 15 dkg darált diót kevés tejjel sűrűre főzünk, majd hagyjuk kihűlni. Közben habosra keverünk 15 dkg vajat 15 dkg porcukorral és egy cs. vaníliás cukorral. A kihűlt masszával jól kikavarjuk, s ezzel töltjük, illetve vonjuk be a tortát. Tetejét gyümölccsel díszítjük.

 

Február 14.                  -        Bálint napja

 

Bálint napja – vagy, ahogy mostanában emlegetik: Valentin nap – a szerelmesek napja.

 

A tavaszvárás gondolata kapcsolódik Szent Bálint pap és vértanú régi, jeles névünnepéhez.

A néphiedelem szerint ekkor tartják menyegzőjüket a madarak, párosodnak a verebek.

Szerelmi praktikák egész sora kapcsolódik hozzá.

A szokás eredete, hogy Szent Bálint püspök a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban, mert mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

 

A Bálint-napi időjárásból - száraz hideg esetén - jó termésre következtettek. A gazdaasszonyok jó alkalomnak tartották ezt a napot a kotlóstyúk-ültetésre, míg a férfinép szerint az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered.

Legényfogó leves

Egy szokásos adag leveszöldséget és 10 dkg gombát megtisztítunk, és apró kockákra vágunk. Egy kis fej felaprított vöröshagymát kevés olajon megfuttatunk, majd rátesszük a zöldséget és a gombát, s kissé megpirítjuk.

 

Ezután hozzáadunk 40 dkg sertéslapockát kockára vágva, s 10 dkg zöldborsót. Felöntjük 1,5 l vízzel, sózzuk, borsozzuk, s puhára főzzük. (Amikor a hús félig megpuhult, tehetünk bele 20 dkg kockára vágott sertés- vagy szárnyasmájat is).

Közben 7 dkg lisztből és 3 dkg vajból 1 db tojással könnyű galuskatésztát készítünk, s ezt beleszaggatjuk a forrásban lévő levesbe.

Tálalás előtt 1 dl tejfölt elkeverünk 1 tojássárgájával, a tányérokba osztjuk, és rászedjük a levest.

 

Február 19.                  -        Zsuzsanna napja

 

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdőzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettő vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval. Mivel Zsuzsanna nem engedett a zsarolásnak, így is lett, Zsuzsannát hamisan vádolták meg. Az ószövetségi törvények értelmében, mint házasságtörő asszonyt, Zsuzsannát halálra ítélték.

 

Egy ifjú – Dániel – viszont külön-külön hallgatta ki a bírákat. A vének másképp vallottak arról, hogy hol látták együtt Zsuzsannát az ifjúval (a mézgafa illetve a tölgyfa alatt), így fény derült az igazára és őket ítélték halálra.

Népi ének

Ebben a csodálatos dolgokban,

 

Játszunk és éneklünk,

Az Istennek szent Fia,

Ártatlan Zuzána

Ezt áldja irgalmasan,

Vádoltatik hamisan

A két álnok vénekért

Az ő tisztaságáért!

 

A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet. A délvidéken a megcsorduló eresz jó termést jövendöl. Szép idő esetén, e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkák előkészületeit.

 

 

Vörösboros mártogatós

Egy kissé zsírozott tepsibe jó sok karikára vágott hagymát terítünk, melyre sózott-borsozott, őrölt köménymaggal és zúzott fokhagymával fűszerezett, kissé kivert tarja- vagy karajszeleteket rakunk, s megszórjuk pirospaprikával.

 

Aláöntünk 2 dl vizet, lefedjük, s berakjuk a sütőbe.

Ha félig megsült, ráöntünk 2 dl jó minőségű vörösbort, s készre sütjük.

Puha fehér kenyérrel tálaljuk, hogy a felséges ízű lét mártogatni lehessen. Adhatunk hozzá tört krumplit vagy burgonyapürét is.

 

Február 24.                  -        Mátyás napja

 

Amikor Jézus meghalt, az apostolok tizenegyen maradtak, mivelhogy az áruló Júdás felakasztotta magát. Hogy kilegyen a tizenkettő, Jézus mennybemenetele után, de még pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást, a tanítványok szűkebb köréből. Róma a XI. századtól tartotta Mátyás napját február 24-én, míg az 1968. évi zsinat át nem tette május 14-re. Az apostol életéről apokrif írás, az András és Mátyás cselekedetei tudósít. Eszerint ő is vértanúságot szenvedett: nyakazó bárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek.

 

Juhász Gyula: Mátyás király

 

Nézd Donatello márvány vésetét,

A karvaly orrt, a dactól görbe ajkat,

Mely gúnyt nyilazva sújt, bár csukva hallgat,

Nézd a szemét, mely fényes és setét!

Ez ő! Rőt múltunk ércizmú magyarja,

Királyi holló, mely nyugatra tart,

Mely fölgyújtja a bús magyar avart,

Mely a jövendőt lángolón akarja!

Pusztára épül tündérpalotája,

Plutárkot érti és Cézárt csodálja

És elmereng olasz kéz remekén.

De garaboncásként viskóba járva,

Míg írt keres az árva pór bajára,

Érezi, hogy mily magányos szegény!

 

Tamási Áron: Jégtörő Mátyás

A klasszikus magyar író e híres regénye két síkon bontakozik ki: a szerző a világmindenségből érkező szolgálószellem, valamint egy kis székely faluban élő, gyermekváró pár és családja egymásba fonódó, reális-fantasztikus történetét beszéli el. Tamási nyelvművészete lebilincselő olvasmánnyá teszi az amúgy is fordulatos, humoros, de mély mondanivalót hordozó történetet.