Á P R I L I S

 

DECEMBER
KARÁCSONY HAVA – TÉLELŐ – ÁLOM HAVA
 
A decemberi jeles napokban keverednek az ősi hiedelmek, a szerelmi-, sors- és időjóslatok a keresztény motívumokkal.
 
A Lucának híres napja 
A napot rövidre szabja. 
Téli mennydörgés, 
Meglesz jó termés. 
Zöld karácsony rossz, 
Fehér húsvétot hoz. 
János- nap ha borús, 
A termés igen dús.
 
Advent
Az Úr eljövetele (adventus Domini), a várakozás, a reménykedés ideje, a karácsonyra való készülődés időszaka. Az advent a karácsonyt megelőző négy hét időszaka, ez idő alatt igyekeznek az emberek felkészülni a közelgő nagy ünnepre.
 
Juhász Gyula: Karácsony felé
 
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
 
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
 
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
 
December 4. – Borbála nap
 
Egy legenda szerint Szent Borbála apja, hogy lányát muzulmán hitében megtartsa, toronyba záratta. Miután azonban Borbála mégis kereszténnyé vált, apja lefejeztette, de ekkor őt is villámcsapás érte, s meghalt. Így Borbála a hirtelen haláltól félők védőszentje lett. A tizennégy segítőszent egyike. Nemzetközileg a Szent Barbara névalak ismert.
 
Napjához elsősorban szerelmi jóslatok fűződnek. A legismertebbek:
- Borbála napján cseresznyeágat vágnak a lányok, ezt vízbe teszik s ha karácsonyra kivirágzik, akkor    a következő farsang idején férjhez megy.
- Ha egy lány András napján egy piros almát rejt a ház ereszaljába, Borbála napján pedig titokban megfordítja, majd karácsonykor magával viszi az éjféli misére, akkor aki elsőnek megszólítja, vagy annak fia, rokona lesz a férje.
 
Borbála-napkor is jártak kotyolni a fiúk:
Bara, Bara kity-kotty,                                                                                                                                                Gelegunya kettő,                                                                                                                            Három,                                                                                                                                                       A pálinkát várom.                                                                                                                                        Ha nem adnak pálinkát,                                                                                                                          Letöröm a gerendát.                                                                                                                              Adjon az Úristen                                                                                                                              Ennek a gazdának,                                                                                                                                           Két szép tehenet,                                                                                                                           Tehén mellé szekeret,                                                                                                                                 Szekér mellé jármot,                                                                                                                                         Járom mellé vasszeget.                                                                                                                                Adjon az Úristen két szép malacot!                                                                                                           Egyik ólból kifusson,                                                                                                                          Másik ólba befusson.
 
Mondókájuk végeztével leguggoltak a következő felkiáltással: „Így üjje meg a kentek kotlósa a tojást!”
A babona szerint nem szabad varrni, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedne, seprűvel verik ki. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni. Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól.
 
Böjti káposzta
2 evőkanál olajon megpirítunk egy fej apróra vágott vöröshagymát, rászórunk 25 dkg megmosott rizst, megszórjuk pirospaprikával, sózzuk, borsozzuk, adunk hozzá 1-2 gerezd zúzott fokhagymát s néhány percig együtt pirítjuk, majd kevés vizet öntünk alá, 6-8  percig fedő alatt megpároljuk, majd lehűtjük. 
Közben 4 tojást keményre főzünk és apróra vágunk, belekeverjük a rizses-fűszeres keverékbe és megtöltjük vele a savanyúkáposzta-leveleket, mint a töltött káposztát. 
Fél kg savanyú káposztához finomra vágott kaporzöldet s néhány felszeletelt almát vagy birsalmát keverünk, majd a fazék aljára terítjük. Erre ráhelyezzük a töltelékeket, elöntjük vízzel, hogy éppen ellepje, megszórjuk ételízesítővel és lassú tűzön megfőzzük.
Végül 1-2 dl tejölt simára keverünk 2 evőkanál liszttel, s ezzel a káposztát behabarjuk.
 
December 6. – Szent Miklós napja 
 
Óh, aki Szent Miklóst szereti
 
 
Óh, aki Szent Miklóst szereti,
És aki híven szolgál néki,
Azt bármikor megsegíti,
Védelmében részesíti
Szent Miklós, Szent Miklós.
 
 
Ki az ő udvarában pihen,
Segíti szárazon és vizen,
Ellenségtől azt megmenti,
Nem hagyja őt bűnbe esni
Szent Miklós, Szent Miklós.
 
Óh, aki oltalmába térül,
És nevét hívja segítségül,
Kiépül a bűn sebéből,
Megmenti a lelki vészből
Szent Miklós, Szent Miklós.
 
Pásztora a szellemi nyájnak,
Ne adj át a poklok bősz hadának,
Bal oldaltól ments meg minket,
Jobb oldalra állíts minket,
Szent Miklós, Szent Miklós
 
Tipord le elleninket szerte,
A vészben te védj, Isten szentje,
Akik reánk törnek egyre,
Ajkaikat csukd le rendre,
Szent Miklós, Szent Miklós.
 
Szent Miklós, óh, könyörögj értünk,
Mindnyájan könnyeinkkel kérünk,
Mi dicsérni forgunk fennen,
Magasztalni szent nevedben,
Örökké, örökké.
 
 
 
 
Mézes püspökkenyér
 
 
Hét tojássárgáját 4 evőkanál porcukorral és két evőkanál langyos mézzel habosra verjünk. Közben hozzáadunk egy reszelt citrom- vagy narancshéjat, egy kávéskanál őrölt fahéjat és egy kávéskanál szódabikarbónát. 
A hét tojásfehérjét három evőkanál porcukorral kemény habbá verjük, majd lazán hozzáadjuk a mézes masszához. Végül hozzákeverünk hét evőkanál lisztet, 6 dkg mazsolát, 5 dkg dióbelet.
Egy őzgerincsütőt kivajazunk, lisztezünk, majd beleöntjük a tésztát és közepesen meleg sütőben kisütjük. (Tűpróba!)
Ha megsült, deszkára borítjuk és kihűtjük. Ekkor bevonjuk csokoládémázzal. 
Vékonyra szeleteljük.
 
December 13. – Luca napja
Luca napjához sokféle népszokás kapcsolódik. A magyar néphit szerint Luca ugyanis egy boszorkány, aki ezen a napon előszeretettel riogatja az embereket, és nem is elégszik meg mindig csak az ijesztgetéssel, kedvteléssel okoz ugyanis kárt emberekben és állatokban egyaránt. Védekezésül Luca előestéjén ablakot, ajtót zárva tartották, hogy a gonosz ne tudjon bemenni. Néhány vidéken fokhagymával keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, így védekeztek a rossz, ártó hatalmak ellen. Közben ezt mondogatták:
„Luca, Luca, távol légy!”
Eltették a seprűket is, hogy ne tudjanak ezen nyargalni a boszorkányok.
Nem szabadott ilyenkor semmit, így pénzt sem kiadni a házból, sem kérni, nehogy a boszorkány kezébe kerüljön, s bajt hozzon a házra.
Különféle jóslások is kapcsolódtak e naphoz.
                        lucapogácsa: - a pogácsába férfineveket tartalmazó cédulákat sütöttek, Kinek milyen név van a pogácsájában, olyan nevű lesz a férje.
lucacédulák: 12 cédulára férfineveket írtak. Minden nap egyet a tűzbe dobtak. Amelyik karácsonyra, utoljára maradt, az mutatta a jövendőbeli nevét.
lucabúza: Luca-napján a gazdasszony tányérba, meleg helyre tette a magvakat és rendszeresen locsolgatta. Egyes helyeken gyertyát, vagy mécsest is tettek a növekvő búza közelébe. Ha a szemek karácsonyra szárba szökkentek (30-40 cm-re) ezt jó jelnek tekintették a következő év búzatermését illetően.
lucakalendárium: a Luca-nap és karácsony közötti 12 napon jegyezni kell az időjárást. Ez mutatja meg a következő év hónapjainak időjárását.
Hagymakalendárium: tizenkét hagymalevélbe egy kis sót tettek, majd megfigyelték, hogy melyekben nedvesedett át a só, és melyekben maradt száraz.  A 12 hagymalevél a következő év 12 hónapjának felelt meg, tehát ha az első-, második- és harmadikban átnedvesedett a só, akkor azt jósolták, hogy január, február és március nedves hónapok lesznek.
Kotyolás: (dunántúli szokás) Luca-nap hajnalán a fiúk útra keltek, kezükben némi szalmával vagy kis fadarabokkal.  Ismerősük házához érve vagy ráültek, vagy rátérdeltek a szalmára, és egy "kotyolós" mondókát adtak elő.  A kotyolásért -  amelynek célja az volt, hogy a tyúkok a következő évben jól tojjanak -, a háziasszonytól egy kis ajándékot kaptak (pl. gyümölcsöt).
 
 
 
Tóthárpád Ferenc: Kotyoló
 
"Luca, Luca, kity-koty,
tojjanak a tiktyok!"
A kamrájuk tele legyen,
üres hasa sose legyen
a gazdának itt!
 
"Luca, Luca, kity-koty!"
Hogy a holnap mit hoz?
Dúskálnak majd a gyermekek.
Szórják csak rá a szemeket
a fejünkre most!
 
"Luca, Luca, kity-koty,
tojjanak a tiktyok!"
Szalmájukból ugyan loptunk,
az adósuk nem maradtunk…
Isten áldja meg…!
 
 
Ekkor kezdik készíteni a Luca-széket kilencféle fából (szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja), melynek karácsony estéjére volt szabad elkészülni, s amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok. 
 
 
Mentovics Éva: Luca széke és a boszorkányok 
 
 
Decemberben Luca széke 
miről híres, ki tudja?
Barkácsolj majd te is egyet, 
s rálelhetsz a titokra.
 
Tizenhárom fajta fához 
végy jó erős szerszámot,
kezdetnek az épp elég lesz, 
ha a kérgét lehántod. 
 
Drótot, szeget sose használj, 
s tizenhárom darabból, 
facsapokkal illeszd össze 
– úgyis rájössz magadtól.
 
Minden este faragj rajta
tizenhárom napon át, 
s meglátod, hogy valót mondok, 
nem csak ósdi babonát.
 
 
Háromszöget formáljon majd
– s tudja, aki faragja – 
jó erősen illeszkedjen 
minden egyes darabja. 
 Hogyha kész a Luca széke,
ami most jön, semmiség:
hogyha ráállsz, meglátod a 
boszorkányt a szentmisén.
 
No de aztán fürgén iszkolj, 
s hints egy zsáknyi mákszemet, 
azzal a sok gonosz banyát 
egész biztos, rászeded.
 
Amíg ők a mákot szedik, 
szaladj haza vágtázva, 
s ne tétovázz, égesd el a
székedet a kályhába’.
 
Sok más hagyomány is kapcsolódik a  Luca-naphoz, ezek közül a legismertebb:  a legények sok tréfát is űztek ezen a napon; kapukat cseréltek ki, feltették a tetőre a szekereket, egy az ablakkerethez rögzített madzagot pengettek, ami a házban élőknek úgy hallatszott, mintha valaki kopogtatna az ablakon. 
 
 
Luca leves
 
 
Tíz dkg vajat felforrósítunk, egy kisebb vöröshagymát megpirítunk rajta és annyi lisztet teszünk bele, hogy világos rántást kapjunk. Közben 15 dkg rizst sós vízben megfőzünk, leszűrünk, majd a levével felöntjük a rántást. Sózzuk, borsozzuk, s felforraljuk. Végül hozzáadjuk a főtt rizst. 
Apróra vágott petrezselyemzölddel meghintve, forrón tálaljuk.
 
 
December 21. – Tamás napja
Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja.
E köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában. Távol volt, amikor Jézus a halála után megjelent a tanítványoknak, és amikor a szemtanúk beszámoltak neki róla, azt mondta, csak akkor hiszi el a történteket, ha saját szemével és kezével győződik meg felőlük. A hagyomány szerint pünkösd után megjelent neki külön Jézus, hogy elhiggye a feltámadást. Innen ered a szólás: Szent Tamás szolgája vagyok, azaz hiszem, ha látom. 
Tamás napjához rengeteg hiedelem fűződik, főleg disznóvágással kapcsolatosak.
 
- A Tamás napon vágott sertés háj, a "Tamásháj" nem avasodik meg, gyógyításra alkalmas. Főleg kelések, nehezen gyógyuló sebek, kisgyermekek kiütéseinek a kezelésére használták. 
 
- Egyes vidékeken ezt a hájat egy illatos kerti növény összetört leveleivel keverték össze, mivel ennek a növénynek rontáselhárító erőt tulajdonítottak. Máshol tömjénnel, szentelt vízzel, vagy hagymával vegyítve használták.
 
Időjárásjósló nap is ez:
 
- Ha 21-e reggelére frissen esett hó borította a tájat, a hiedelem szerint békés, boldog karácsony ígérkezett.
 
- A Tamás-napi disznó májának alakjából jósoltak a jövő esztendei időjárásra, hogy az év melyik harmada lesz csapadékos. Egy darab májat pedig eltettek, s kisebesedés elleni gyógyszerként használták.
 
 
E naphoz is férjjósló praktikák kapcsolódnak:
 
Ezen a napon megálmodható a jövendőbelink, de csak akkor, ha a leányok vállukkal megrázzák a kerítést s amerről kutyaugatást hallanak, onnan érkezik majd a kérő. 
 
Mustáros máj
A májat felszeleteljük és 2-3 órára tejbe áztatjuk. 
5 dkg vajat felhevítünk, üvegesre párolunk benne egy fej megreszelt vöröshagymát, meghintjük liszttel, majd felengedjük 2 dl fehérborral és hozzáadunk 1 dl Delikáttal ízesített rizst. Megborsozzuk, hozzáadjuk egy citrom levét és egy evőkanál mustárt, majd néhány percig forraljuk. Ha túl sűrű lenne, vízzel hígítjuk.
Ekkor beletesszük a tejtől lecsorgatott májszeleteket, és kb. 10 percig együtt főzzük.
Burgonyapürével tálaljuk.
 
December 24. – Szenteste, Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja
Csendes éj, drága szent éj 
Csendes éj, drága szent éj.                                                                                                           Mindenek álma mély.                                                                                                                            Nincs fönn más csak a drága szent pár,                                                                                                Várja gyermeke alszik-e már.                                                                                                                 Küldj le rá álmot, nagy ég!                                                                                                               Küldj le rá álmot, nagy ég!
Csendes éj, drága szent éj.                                                                                                               Örvendj szív, bízva élj!                                                                                                                        Isten gyermeke áldva néz rád.                                                                                                                 Hív az óra, mely víg reményt ád.                                                                                                               Jézus a földre leszállt,                                                                                                                                Jézus a földre leszállt.
Csendes éj, drága szent éj.                                                                                                                                    Pásztor nép gyorsan kélj!                                                                                                                    Halld az angyali alleluját,                                                                                                                        Száll itt zengve s a távolon át.                                                                                                         Üdvhozó Jézusunk él!                                                                                                                    Üdvhozó Jézusunk él!
 
 
Ez a nap a bibliai ősszülők neve napja, karácsonynak, Jézus születésének, az év talán legszebb ünnepének az előestéje, Szenteste. Ilyenkor már minden lakásban ragyog egy csodálatosan feldíszített karácsonyfa, és estére telis-teli van ajándékokkal! 
Karácsonyfát először Elzászban a XVII. Században állítottak fel. Hazánkban a XIX. század első felében Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított először karácsonyfát.
 
 
Disda Jenő: Itt van a szép karácsony
 
Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?
 
Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.
 
Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.
 
Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.
 
Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!
 
Az ünnepi vacsorának szigorú rendje volt, első fogásként általában fokhagymát ettek, melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak, mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfogyasztották, egymásra gondoltak, ezáltal az elkövetkezendő évben sem felejtkeznek el egymásról. Népszerű volt még a babból, lencséből, mákból készült étel, amelyet a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni. Az ünnepi vacsorához tartozott még az alma is, amelyet annyi gerezdre vágtak ahányan ültek az asztalnál. A vacsora közben keletkezett morzsát megőrizték, amit rontás ellen, orvosságként használtak.
 
Szentestén szokás volt még a kántálás, amikor is a gyerekek csapatostul járták a falut, köszöntőket mondtak, énekeltek, amiért almát, diót, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszőkkel jártak köszönteni, s az elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszőt a csomóból s azzal megvesszőzte a pásztorokat s ajándékot adott nekik. 
Ez a szokás a termékenységvarázslás része volt. Ezután az est további részét kártyázással töltötték, míg nem mentek el az éjféli misére, ahova magukkal vitték a Luca székét, hogy arra állva meglássák, kik a boszorkányok.
 
 
Karácsonyi borleves
 
Egy liter jó fajta fehérbort felforralunk, hozzáadjuk egy citrom levét, darabos fahéjat, 2-3 szegfűszeget és egy citrom apróra vagdalt héját. 8 tojássárgáját habosra keverünk 8 púpozott evőkanál cukorral, majd a felforralt bort folytonos keverés mellett – vigyázva, hogy a tojást ne kapja össze – lassan belecsurgatjuk. Ekkor újra a tűzhelyre húzzuk és habverővel addig verjük, amíg besűrűsödik. Tálalás előtt szitán átszűrjük, majd forrón tálaljuk.
 
 
 
December 25. - Karácsony napja
 
 
Mentovics Éva: Karácsonyi jókívánság
Szent karácsony beköszöntött,                                                                                                    pompázatos ruhát öltött.                                                                                                                         Oly szaporán, mint a zápor,                                                                                                                    ezer csillag hull a fáról.
Örömkönnyek hullnak egyre,                                                                                                        s pottyannak a kis kezekre.                                                                                                                            Fenyőfánkat körbeálljuk,                                                                                                            és egymásnak azt kívánjuk:
E szép ünnep minden fénye                                                                                                                   adjon erőt az új évre.                                                                                                                        Minden napja legyen ünnep,                                                                                                                     melengesse kis szívünket. 
Karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. Az ehhez kapcsolódó legismertebb népszokás a betlehemezés. Ez több szereplős misztériumjáték, pásztorjáték.                         
 
A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb többszereplős pásztorjátéka. Betlehemezni általában karácsony délutánján indulnak a fiatalok, s késő estig sorba járják a falut. Azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" (a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. 
Manapság kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkettőt azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József) és kellékekkel (egy fából, papírból készült jászol, egy kis templom, a 3 királyokat vezető csillag.) játsszák.
 
25-én van a téli napforduló. E napon áll meg a nappalok rövidülése, s újra hosszabbodnak. Jelentette ez a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett is. 
December 25-e is időjárásjósló nap: ha ezen a napon borús az idő, esik, havazik – akkor jó nyár, bő termés lesz, ha süt a nap, akkor rossz nyár, rossz termés várható
 
Időjósló hagyományok:
 
- ha hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész, és állatpusztulás,  
- ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható,
- ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz, és sok gabona lesz,
- ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, de hullani fognak az állatok,
- ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz,
- ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható.
 
 
Diós-mákos beigli
 
 
Hozzávalók:
56 dkg sima liszt
21 dkg vaj vagy margarin
6 dkg porcukor,
2,5 dkg élesztő
2 dl tej
1 tojás a kenéshez
 
DIÓS TÖLTELÉK:
 
25 dkg darált dióbél
25 dkg porcukor
1 ek. baracklekvár
1 ek. méz
10 dkg mézeskalács (ha nincs akkor háztartási keksz + 1 ek. méz)
reszelt citromhéj
kb. 1 dl tej
 
Ezeket összefőzzük, ha túl sűrű még rakjunk hozzá forró tejet, ha híg akkor lefőzzük, hogy kenhető legyen.
 
 
MÁKOS TÖLTELÉK:
 
25 dk mák
25 dkg kristálycukor (lehet porcukor is)
1 ek. baracklekvár
1 ek. méz
10 dkg mézeskalács (ha nincs akkor háztartási keksz + 1 ek. méz)
kb. 1 dl tej
Ha kristálycukrot használunk, együtt daráljuk le a mákkal!
A vajat a liszttel, cukorral, élesztővel szétmorzsoljuk, majd a 2 dl tejjel összegyúrjuk.
Négy részre osztjuk majd letakarva 1/2 órát hűvös helyen pihentetjük.
Ezalatt a fél óra alatt főzzük meg a töltelékeket.
 
Ezután lisztezett deszkán vékonyra kinyújtjuk, kettőt mákkal, kettőt dióval megtöltünk, felcsavarjuk majd egymás mellé tesszük a tepsibe.
A tojássárgával megkenjük és 20 perc hűvös helyen történő pihentetés után a fehérjével is lekenjük, majd újabb 20 percet pihentetjük és sütjük, vagy egy éjszakára hűvös helyre tesszük, és másnap reggel sütjük. Ne takarjuk le, mert beleragad a tésztába a ruha.
Reggel néhány helyen vékony tűvel megszurkáljuk és bemelegített sütőben 180 fokon, 45 perc alatt aranybarnára sütjük.
 
 
 
December 26. - Karácsony másodnapja, István napja
 
 
Szent István diakónus az apostolok segítője volt, akit alig néhány évvel Jézus kereszthalála után Jeruzsálemben megköveztek, s így vértanúhalált halt.
István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk Szent István névadó szentje. A szegények gondviselőjeként tartják nyilván.
 
 
István napi kántáló ének
 
Eljöttünk mi jó este
István köszöntésére.
István légy egészségben.
Hála Isten hogy megértük napodat, napodat
Áldom a Jézusodat, megváltó Krisztusodat.
 
Mennyországnak piacán, piacán,
Árulják az ibolyát.
Abból kötök bokrétát,
Szent Istvánnak koronát.
 
Gyertek lányok menjünk el, menjünk el,
Mennyországot járjuk be, járjuk be.
Szent Istvánnak udvarán, udvarán
Van egy szép nagy almafa.
 
 
Volt azonban Karácsony másnapjának más szokása is. Ekkor, 26-án kezdték, és újévig jártak a regösök. Ilyenkor a legények vagy a felnőtt férfiak kifordított ködmönben, kifordított kucsmában, álarcot öltve, nagy zajjal, lánccsörgéssel házról házra járva bőséget, boldogságot kívántak a következő évre.
József Attila: Regős ének 
Koromorrú bikát fejtem,
rege, róka, rejtem,
sorsot nézni bikatejben,
rege, róka, rejtem.
Hét csöböröm jó vasában,
rege, róka, rejtem,
lobot vetött habosában,
rege, róka, rejtem.
Lángos csöbörim befödni,
rege, róka, rejtem,
szertefuttam rózsaszedni,
rege, róka, rejtem.
Nép rozsa ring a rózsában,
rege, róka, ejtem,
kasznár szíve káposztában,
rege, róka, ejtem.
Keni urát oly kenoccsel,
rege, róka, ejtem,
fizeti a népet loccsel,
rege, róka, ejtem.
Váljon szénájuk szalmává,
rege, róka, ejtem,
tányér tészta piócává,
rege, róka, ejtem.
Láng legyen kecskéjük szarva,
rege, róka, ejtem,
böködjön a paplanukba!
Rege, róka, ejtem. 
 
 
Füstölt rablóhús
 
 
15 dkg angolszalonnát, 20 dkg füstölt tarját, 15 dkg füstölt szalonnát és 20 dkg füstölt kolbászt vékony szeletekre, ill. karikára vágunk. 15 dkg friss gombafejet megmosunk, 20 dkg burgonyát meghámozunk és karikára vágunk. 2-3 fej vöröshagymát szikleveleire szedünk.
Mindezeket váltakozva vékony nyársra húzzuk és akár parázs fölött, akár sütőben vagy grillsütőben megsütjük. 
Mustárral, ketchuppal adjuk fel.
 
 
December 27. - János napja
 
Szent János evangélista, a szeretet apostolának ünnepnapja. E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint óvó, védő napnak is tekintették.
 
Reményik Sándor: Szent János-szobor
 
Úgy áll az elhagyott kert közepén,
Palástosan, aggon és egyedül,
Mint aki látott minden „jelenést”,
És mindent tud, és mindennek örül.
 
Az Istenbe s az őszbe elmerült.
És átnéz, messze néz át a kert fáin,
Kő-ajka zeng a déli verőfényben:
„Csak szeressétek egymást, fiacskáim”.
 
 
De ezen a napon bort is szenteltek, minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A borszentelés elterjedt neve a „Szent János áldás”, hogy ilyenkor a pap bort nyújt át a híveknek, miközben ezt mondja: „Igyátok Szent János szeretetét!”, majd ebből a szentelt borból minden hordóba tettek, hogy a hordók tartalma meg ne romoljon, mert a szent bornak is mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot is gyógyítottak vele. 
 
János evangélista tiszteletének egyik legsajátosabb fejleménye és megnyilatkozása a Szent János áldása, vagyis a borral való köszöntés, eláldás, áldomás.
 
A Szent János pohara vagy János pohár elnevezés az egyháznak az ősi hagyományokat – itt a boráldozatot – megváltoztatni, és a rossz szokásokat – a részegeskedést – zabolázni törekvő tevékenységében gyökerezik. Az elnevezés a János napi, december 27-én tartott borszentelésből, és abból a legendából fakadt, amely szerint János apostol Aristodemost akarván megtéríteni, megitta a mérgezett bort, de az nem ártott meg neki. Innen ered egyébként János poharának még a búcsúital jellege és gyakorlata is. 
 
 
Sonkás rolád
 
 
Hat tojássárgáját habosra keverünk 10 dkg vajjal. Hozzáadunk 4 evőkanál tejfölt, 4 evőkanál lisztet és a hat tojás keményre vert habját. Serpenyőben megsütjük, majd félbevágjuk és megtöltjük sonkás töltelékkel.
A töltelék: 15 dkg igen apróra vagdalt sonkát 1-2 kanál tejföllel, őrölt borssal ízesítve simára keverünk. 
Ezzel töltjük meg a tojásos omlettet, megszórjuk reszelt sajttal, majd még 10-15 percig sütőben forrósítjuk.
 
December 28. - Aprószentek napja
 
Aprószentek napján a bibliai időkben Heródes által Krisztusért mártírhalált halt betlehemi fiú- gyermekekre emlékeznek. Ezért ez a nap a gyermekek megörvendeztetésének napja is volt. A kisgyerekek bábukat kaptak. E napon tartották az aprószentek-napi vesszőzést, ilyenkor az előzetesen a templomban megszentelt vesszőkkel megpaskolták a háziakat és a háziállataikat.
 
Elsősorban a fiúgyermekek szokásává vált a korbácsolás. Szerencsekívánó mondókáik kíséretében a ház minden tagját megveregetik, miközben mondogatják:
 
 
Aprószentek, Dávid, Dávid!
Feje se fájjon, foga se fájjon!
Kelléses ne legyen ez új esztendőben!
     
Szófogadó, jó légy,
Ha lenek küldenek, főnek menj,
Ha főnek küldenek, lenek menj,
Ha vízért küldenek, borért menj,
Ha borért küldenek, vízért menj,
Egészséges légy, friss légy, keléses ne légy.
 
Aprószentek, szent Dávid, 
viselje egészségével, 
békességével, 
sok jó szerencsével, 
léleküdvösségével az újesztendő
 
„Dicsőség, dicséret a mennyben Istennek,
            
Áldás és békesség földön az embernek
Ezelőtt négy nappal így hangzott az ének.
Örvendett az angyal, örvendett az ember.
 
 Áldott legyen az az istálló, melyben megváltónk született.
 Két éves koráig szépen nevelkedett,
 De Heródes császár ez hatalmát bántotta,
 Mert született Jézus, a világ megváltója.
 
Irigy haragjába így gondolta magát,
Hogy a csecsemőknek levágassa nyakát.
Száznegyvennégy ezen ártatlanok vére,
Hatolt fel az Istenhez, fel a magas égbe.
 
Emlékezzék meg az ember a mai szent napról,
Hogy ma van Aprószentek napja.
Hogy mi is egy szóval azt tudjuk mondani,
Hogy Aprószentek napját meg fogjuk tartani.
 
De nem fegyverrel s karddal,
Hanem egy kis hajlós vesszővel,
S a házigazda beleegyezésével.”
  
 
 
„Apró szentek darabos szentek
 Dávid, Dávid korcsolyázik,
 Korcsolyája elromlott
 Fúrja, faragja, és mégis
 Faragatlan hagyja.
 Elmaradtam a Heródes katonáitól.
 Egy kicsi mustármagot hordozok.
 El szabad-e hinteni?
 Apró szentek, Szent Dávid,
 Éljen maga sokáig.
 Gyolcs ingbe, gatyába,
 Holta után mennyországba.”
 
„Örvendetes nagy nap Krisztus születése,
melybe Szent István életét végezte,
Szent János pedig példáját követte,
mivelhogy, Heródes jobb szentjét ölette.
Heródes király ily hatalmasan mondá:
Nem áll az semmibe! Katonáim álljatok
rendjébe,
Mária sírva kiáltá:
Oh, hatalmas Isten, mindenek bírája,
ki vagy életünknek fő kormányozója,
szerelmes fiadat ne engedd véletlen halálra!
Így menté meg Isten a kisded Jézuskát,
nem hagyá elveszni ártatlan báránykát.
Kiket megöletett száznegyvennégyezeret,
rendelj nékik a mennyben szent országot
és külön koronát!
Kik itt jelen vagytok, szívemből kívánom, e ki világból kimúltak ítélete napján
jobb felől álljatok,
s a kicsi Jézuska legyen pártfogótok!
 
Az aprószentekelők elindulának száznegyvennégyezren,
mi is elindultunk annak emlékére!
Nem lándzsákkal, nem botokkal,
hanem szép hajlandós vesszőkkel.
Meghajtjuk vesszőnket, ébresszük versünket,
régi szokás szerint öreg embereket,
öreg embereknek ékes gyermeküket.
       
Egy kicsi mustármagot hoztunk,
el szabad-e hinteni?
Kit ágy alá, kit pad alá,
kit a lányok szoknyája alá.
Kérjük a lányt a kör közepébe.”
 
 
Káposztás pogácsa
 
Egy kg káposztát megtisztítunk, torzsáját kivágjuk és megreszeljük. 10-15 dkg olvasztott zsírban megpirítunk 12 dkg cukrot, rátesszük a káposztát, megsózzuk, borsozzuk és dinszteljük.
2 dkg élesztőt felfuttatunk egy dl tejben. Fél kg lisztet elmorzsolunk 20 dkg vajjal, hozzáadjuk az élesztőt, 2 egész tojást, kevés sót és simára gyúrjuk.
A tésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk, rárétegezzük a párolt káposztát. A tészta két szélét egymással szemben felhajtjuk a tészta közepéig, majd a két részt is egymásra hajtjuk. Hűtőben egy órán át pihentetjük. Ekkor kinyújtjuk és vajas tészta módjára háromszor hajtogatjuk, közben 20 perces pihentetéssel.
Végül ujjnyi vastagra nyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, tetejét tojással megkenjük és kizsírozott tepsibe téve közepes tűzön megsütjük. Melegen tálaljuk.
 
December 31. – Szilveszter
 
Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. Az év búcsúztatásának vidám éjszakája. Számos praktikával igyekeztek jövőt jósolni. Sokan készítettek szerencse pogácsát, melybe egy érmét vagy egy tollat sütöttek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
 
Szokás a szilveszter éjjeli ólomöntés. Ilyenkor a lányok kanálban ólmot olvasztottak, s azt hirtelen hideg vízbe öntötték. A megdermedt ólom formáiból következtettek a jövendőbelijük foglalkozására.
 
 
Régen hagyomány volt, hogy a lányok gombócot főztek, melybe papírokon beletettek neveket, és amelyik gombóc feljött, az abban rejlő férfinév viselőjét gondolták jövendőbelijüknek.
 
A lencsefőzelékben mandulát főztek, és az, akinek a tányérjába került, a babona szerint férjhez megy, megnősül abban az évben.
 
Ha még nem találta meg az igazit, akkor tegyen tükröt és fésűt a párnája alá, és éjszaka megálmodja, hogy ki lesz a jövendőbelije.
 
Éjfélkor a párok egymás szájára mézet kentek és úgy csókolóztok. Az édes élvezeteken kívül boldogság vár rájuk az új évben.
 
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe egy pici sót szórt, amelyikben elolvadt a só reggelre, az a hónap csapadékosnak számított, ha viszont megmaradt a hagymalevélben a só, akkor az száraz hónapnak ígérkezett.
 
Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült került az asztalra, tilos volt azonban a csirke, a pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok elkaparják a szerencsét. Helyette inkább lencsét ettek, hogy sok pénzük legyen az új évben.
A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
 
 
Krampampuli
 
Nagyobb tűzálló tálba beleaprítunk apróra vágott narancshéjat, aszalt szilvát, datolyát, fügét, mazsolát, darabos dióbelet, mandulát, s ami hasonlót még otthon találunk. 
A tál tetejére fémrácsot vagy fémszűrőt helyezünk, s erre teszünk fél kg kockacukrot. Leöntjük rummal és meggyújtjuk. Az égő rumtól a cukor megolvad és lecsöpög a tálban lévő gyümölcsre. 
Ha leégett a rum, öntsünk a tálba egy üveg testes vörösbort és vegyítsük bele az el nem olvadt cukrot is. Ha nem akarjuk, hogy az ital túl erős legyen, akkor öntsünk hozzá ízlés szerint erős teát. 
Úgy tálaljuk, hogy a gyümölcsből mindenkinek jusson a poharába.

ÁPRILIS – Jeles napok

 

 

György-nap előtt, ha nem esik,

György-nap után sok is esik.

Hogyha Vitálisz didereg,

Tizenötször lesz még hideg!

Áprilisnak szárazsága,

Jó gazdának bosszúsága.

Áprilisnak nedvessége

Fáknak termőképessége.

 

Április 1. - „Bolond Április”

 

 Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente

„száznapnak” is nevezte.

Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát (kötél → inda).

Az „áprilist járatás”, „április bolondja” az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza.

 

 

Április bolondja

(magyar népköltés)

 

Április bolondja

Felment a toronyba,

Megkérdezte: - Hány óra?

Fél tizenkettő;

Bolond ez a kettő.

 

Kányádi Sándor: Április hónapja

 

Bolondos egy hónap

április hónapja,

hol kalap a fején,

hol báránybőr sapka.

Hiába próbálnád

kilesni a kedvét,

túljár az eszeden,

mire észrevennéd.

Köpenyegbe burkol,

ingujjra vetkőztet:

mutatja a tavaszt

hol nyárnak, hol ősznek.

 

Búsnak teszi magát,

szeme könnyben ázik,

mindegyre lehunyja

sűrű szempilláit.

 

Aztán gondol egyet,

fülig fut a szája,

s ránevet a fényben

 

hunyorgó világra.

 

 

Április 2. - Andersen születésnapja - A Meseírás Napja - A gyermek- könyvek Nemzetközi Napja

 

 

 

Jékely Zoltán: Aki Szent György napján született

 

(részlet)

Ezer évig szeretne élni

s e világon mindent szeret,

és mindég csak az emberek,

az emberek az ellenségi.

 

Gonosz csillagoknak hatalma

küldte égő lelkét bele

s ha jó az alkonyat szele,

szegény mindég szállni akarna.

 

Van bűne s büntetést nem ismer,

mert minden bűne szertelen,

égből jött: az itéleten

jelen kell hogy legyen az Isten.

 

Gombás tarhonya

 

40 dkg tarhonyát kevés zsiradékon világosra pirítunk. Hozzáadunk egy kis fej apróra vágott vöröshagymát, kissé megsózzuk és egy csésze csontlével felengedjük. Közben fél kg megtisztított, kockára vágott gombát petrezselymes vajon megpárolunk, a tarhonyához keverjük, majd ízlés szerint sózva, borsozva és apróra vágott petrezselyemzölddel megszórva, sütőben, fedő alatt puhára pároljuk.

Tavaszi salátával tálaljuk.

 

Április 11. - A Költészet Napja, József Attila születésnapja

 

Hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük A KÖLTÉSZET NAPJÁt. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a magyar líra előtt.

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

 

„József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben” – mondta Bókay Antal Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete című előadásának bevezetőjében.

„Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – olvasható róla László Zoltán véleménye a Literatura.hu oldalán.

 

 

NEM EMEL FÖL

 

Nem emel föl már senki sem,

belenehezültem a sárba.

Fogadj fiadnak, Istenem,

hogy ne legyek kegyetlen árva.

 

Fogj össze, formáló alak,

s amire kényszerítnek engem,

hogy valljalak, tagadjalak,

segíts meg mindkét szükségemben.

 

Tudod, szivem mily kisgyerek -

ne viszonozd a tagadásom;

ne vakítsd meg a lelkemet,

néha engedd, hogy mennybe lásson.

 

Kinek mindegy volt már a kín,

hisz gondjaid magamra vettem,

az árnyékvilág árkain

most már te őrködj énfelettem.

 

Intsd meg mind, kiket szeretek,

hogy legyenek jobb szívvel hozzám.

Vizsgáld meg az én ügyemet,

mielőtt magam feláldoznám.

 

 

Röszti

Négy nagyobb burgonyát héjában megfőzünk, meghámozunk, s hagyjuk kihűlni. Ezután a reszelő középső fokán lereszeljük, elkeverjük egy tojással s annyi sót adunk hozzá, hogy kellemes íze legyen. Forró olajban lapos lepénykéket sütünk belőle úgy, hogy amikor az egyik oldala pirosra sült, akkor megfordítjuk és megszórjuk reszelt sajttal. Amíg sül, a tetején megolvad a sajt.

Forrón, savanyúsággal tálaljuk.

 

Április 13. - Virágvasárnap

 

 

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

 

(részlet)

Virágvasárnap

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!(Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.

A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.

Csoóri Sándor: Virágvasárnap

(részlet)

Valahol most egy tulipán-szájú,

kicsi szamárka ordibál,

hátára odaképzelem magam

s vagyok Jézus király.

Förgeteg-fehér szilvafák közt

máris a borhegyre megyünk,

hozsannázó bokrok fölött

apostol-felhő jön velünk – –

Jártak itt ólom-zord hadak,

lánctalpukat a sár fedi,

sisakjukon, mint sastojáson,

tapos a kis csacsi –

Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék

homályában bort nyakalunk

s kőből-kihasított fejű

rokonokkal dúdolgatunk

 

 

Nagyhét

 

 

Pilinszky János: Nagyhéten

(részlet)

 

a Megváltó szenvedéseinek idején, külön súlyt és szépséget nyer a misztikus Keresztes Szent János értelmezése az élet éjszakájáról. A hit útján járó ember a kegyelem napjától először elvakul. Ez az érzékek éjszakája, mit nyomon követ az intellektusé. Vakság ez, éjszaka, de valójában egy természetfeletti világosság kezdete.

 

A nagyhét gyászában hasonlóképp érezhetjük valamiféle kimondhatatlan derű, világosság: egy, még a láthatár alatt rejtőző nap közeledtét, mozdulását.

 

Dsida Jenő: Zarándokút

(részlet)

 

Lassan húsvét hetébe fordulunk.

Krisztus már indul a Kálváriára.

Zarándokútban piros bogyó

és fájdalom mindenütt terem.

 

Korbácsütéssel ezer keresztet

hajszoltak már velem a hegyre,

ott állnak mereven a lángos éjszakában

s mégsem akarnak rájuk feszíteni.

 

 

Április 14. - A Könyvtárosok Világnapja

 

Az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége – ALA) és az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége – IFLA) kezdeményezésére április 14. világszerte a könyvtárosok világnapja. A cél, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak, könyvtárosok nyújtotta értékekre.

 

Sarkady Sándor: Szerelmes vers egy könyvtároslányhoz

 

Árnyékos, csöndes, nagy könyvtárszobában,

Betű-bozótos könyvek vadonában

Te erdeitündér -

Csupasz-fehéren világít a vállad

Bozontos faun, téged csodállak,

Csak el ne repülnél!

 

Sorszámot írsz egy kartotékra, könnyed

Szép mozdulattal nyújtod át a könyvet,

Kezemhez ér kezed -

Nádszálkisasszony, megigézve nézlek:

Honnan tud ilyen égszínkék meséket

Mosolygó két szemed?

 

Oh, osztogass csak halk derűt a jóknak,

Hitet, tudást a lelkes szomjazóknak,

A gyermeknek mesét;

Lankadt lelkeknek bátor bizodalmat -

(Kitárulnak a csodás birodalmak,

Csak halld a lap neszét!)

 

Állok sután. Szólnék, de mégse szólok…

Sokan vannak, s azt mégse mondhatom, hogy

Szívembe repültél,

Árnyékos, csöndes, nagy könyvtárszobában,

Betű-bozótos könyvek vadonában

Te erdeitündér.

 

 

Citromos torta

Hozzávalók:

 

8 tojás

8 ek liszt

8 ek cukor

1 sütőpor

 

Krém:

6 tojássárgája

30 dkg cukor

3 ek liszt

1 ek víz

1 1/2 citrom leve + reszelt héja

37 dkg margarin

500 ml Hulala tejszín

kis zöld ételfesték

1 citrom a díszítéshez

 

 

A tojásokból piskótát sütünk a tortaformában.

 A krémhez a tojássárgáját a cukorral, a vízzel összekeverjük, beletesszük a citrom levét és héját, majd a lisztet, és gőz fölött sűrűre főzzük.

Alaposan kihűtjük, majd hozzákeverjük a margarint.

A tortalapot 3 felé vágjuk, meglocsolgatjuk a lapokat citromlével.

A hulalát keményre verjük. Kétfele osztjuk.

A lapokat megtöltjük, először a citromos krémet kenjük a lapra, majd a tetejére hulalát is kenünk.

A tejszín második felét megszínezzük zöld ételfestékkel, kis citromlevet is adunk hozzá. Mintha kicsit éretlen lenne a citrom, olyan színe legyen.

Ezzel vonjuk be a tortát. (Jó intenzív, citromos íze van.)

Tetejét citrommal díszítjük.

 

 

 

 

Április 25. - Szent Márk napja

 

Márk, a négy evangélista egyike. A hagyomány szerint Szent Péter „tolmácsolója” volt, az ő diktálása nyomán írta meg evangéliumát 50-60 között. Pál apostol többször is megemlékezett róla, sőt római fogsága idején Timoteust arra kérte, hogy hozza magával. Így Márk bizonyára tanúja volt Pál apostol vértanúságának. Állítólag ő volt Alexandria első püspöke, ott is szenvedett mártírhalált április 25-én, húsvét napján (Márk a legkésőbbi szent a naptárban, akinek a névnapja még húsvéttal egybeeshet). Ereklyéit Velence szerezte meg a IX. században, azóta ő a „tenger királynőjének” védőszentje. Attribútuma a szárnyas oroszlán, középkori kommentárok szerint azért, mert evangéliumát Keresztelő Szent János pusztában „bömbölő” kiáltásával kezdi.

 

 

Márk napja a tavaszi könyörgő, búzaszentelő körmenetek napja, egyike a legfontosabb „Keresztjáró napok”- nak.

 

A búzaszentelés

A búzaszentelés története több ezer esztendős múltra tekinthet vissza. A termesztett növényeket károsító betegségek megjelenését az ember évezredeken át istencsapásként, bűneinek büntetéseként tekintette. A kereszténység búzaszentelő szertartásának első, hitelesnek tekinthető nyomai a IX. századból maradtak ránk. Ezen a napon Szent Márk evangélistát ünnepli az egyház, de nagyjából ez az az időpont, amikor az ősszel elvetett búza olyan fejlődési állapotban van, hogy a gabonarozsdák és más károsítók gyakran és könnyen támadják.

A búzaszentelés napja hivatalos egyházi ünnep volt, maga a szentelés az egész Kárpát-medencében hasonlóképpen történt.

Szent Márk napján minden község népe, a pap vezetésével körmenet keretében kivonult a határba. Magukkal vitték a máskor is használt templomi zászlókat és a feszületet. Általában minden évben más-más helyre mentek, de csak oda, ahol szép és gondozott volt a búzatábla. A kijelölt táblához érve a hívek körülvették a papjukat, aki imádkozott, majd megszentelte a vetést. A szertartást követően mindenki igyekezett legalább néhány szál szentelt búzát tépni, azt mindig az imakönyvükben őrizték. A búzaszentelési körmenet alatt és közben litániát imádkoztak és énekeltek. A szertartás végén a pap a négy világtáj felé fordulva négy evangéliumi szakaszt énekelt, annak jeléül, hogy az áldást az egész határ, sőt az egész világ búzavetésére kéri.

A megszentelt búzának különleges erőt tulajdonítottak, s ez mindmáig élő hit: a szentelt búza elűzi a betegséget, megóvja a bajtól a háziállatokat is. A megszentelt búzából 1-1 szálat a férfiak kalapjuk szalagjába tűznek, minden rontást elűzendő.

 

Ma számos helyen ezen a napon vagy április utolsó vasárnapján végzik a szertartást vagy a templomban, vagy kint a termőföldön.

 

 

Varázslatos búzafű, búzafülé

 

A búzafű alatt a tönkölybúzafüvet kell érteni.

 

A búzafűlevet önmagában, töményen fogyaszd reggel, éhgyomorra. A reggel éhgyomorra megivott búzafűlé után ne igyál kb. fél óráig még, hogy optimális hatását ki tudja fejteni. Enni, azaz szilárd táplálékot fogyasztani csak kb. egy óra múlva ajánlott.

A búzafűlének rendkívül magas a klorofill tartalma (70 % !!!), s ezáltal oxigén tartalma.

 

A legjobb, és legolcsóbb, legkifizetődőbb, ha Te saját magad termeszted otthonodban a búzafüvet, amit aztán frissen aratsz le. Míg a levágott búzafű hűtőben egy hétig is eláll, a kipréselt levet azonnal meg kell inni (max. fél órán belül), mert hatóanyagai (enzimek és fehérjék) rövid időn belül lebomlanak. A hatóanyagok érzékenysége az oka annak, hogy az otthoni termesztést javaslom.

 

 

Búzafű termesztése otthon:

 

Ahhoz, hogy otthon termesszük, nem kell szakértelem. Föld, tálca+balkonláda, víz, búzafűmag (hántolatlan tönkölybúza) – csupán ennyire van szükség.

 

A búzafűmagot mielőtt elvetjük, alaposan le kell öblíteni, hogy mindenféle piszoktól, baktériumtól megszabaduljanak a magok. Ezt követően áztassuk be egy éjszakára.

 

Másnap öblítsük le, majd belerakjuk egy földdel teli (3 cm vastagságú föld legyen min.) balkonládába, vagy cserépbe. Fontos, hogy a föld ne legyen vegyszeres, ugyanis ennek minősége kihatással van a búzafű minőségére is. Annyi magot tegyünk, hogy ne tornyosuljanak egymáson, viszont összeérjenek a magok, jó sűrűn. Ezt követően takarjuk le valamivel, míg kicsíráznak a magszemek. A csírázáshoz nem kell fény, viszont ha nem takarjuk le, előfordulhat, hogy kiszárad a föld.

 

Felmerülhet a kérdés, több oldalon látni a búzafűnevelésnek azt a formáját, amikor föld nélkül, egyszerű csíráztató tálban nőnek. Így is termeszthető, de én jobban ajánlom a termőföldben való termesztést, hiszen így hatóanyag tartalma nagyobb lesz, van miből táplálkoznia a búzafűnek.

 

Ezután nincs más teendő, mint naponta enyhén meglocsolni a búzafű magokat. Ekkor már nem szükséges letakarni, érje őket enyhén a napfény. Én spriccelővel szoktam megnedvesíteni őket, nem szabad, hogy tocsogjon a vízben. A legjobb helye akkor van, ha szórt fényt kap. Nem jó árnyékban, de tűző napra se tenni.

 

Az első napokban, mikor megindul sárgás-barnás vaskos kis száracskákat fogunk látni, ebből fejlődik ki a kis füvecske.

 

Akkor aratható, amikor már 15-25 cm-es magasságúak a füvek.

 

A lehető legközelebb vágjuk le a talajhoz, mivel értékes vitaminok, és ásványi anyagok találhatók a növény alsó részében. Ekkor jöhet egy búzafűprés, és egy maréknyi füvet átpréselünk rajta.

A búzafűlé korlátlan ideig fogyasztható, mivel mellékhatása nincsen. Általában méregtelenítésre, vértisztításra, lúgosításra szokták használni. Nem gyógyszer ugyan, de nagymértékben képes a szervezet öngyógyító folyamatait aktiválni.

 

Tiszai boros halászlé

 

1 kg ponty, fél kg apróhal, 20 dkg hagyma, 3 ek szegedi paprika, 1 cseresznyepaprika, 1 dl száraz fehérbor (pl. rizling), só.

 

A halakat megtisztítom, fejüket, farkukat, uszonyaikat levágom, a ponty törzsét felszeletelem, késpengével lepattintom a keserűfogát. A hagymát apróra vágom. A pontyfejet, farkat és az apróhalakat a hagymával 3 liter vízbe felteszem főni, majd átpaszírozom. A levébe belerakom a pontyszeleteket, mikor forr beleteszem a sót és a paprika felét, valamint a cseresznyepaprikát. Mintegy félórai forrást követően beleteszem a paprika másik felét, illetve a bort és még öt percig forralom.

 

 

Április 27. - Fehérvasárnap

 

A húsvéti ünnepkör zárónapja, a Húsvétot követő első vasárnap. Nevét eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton megkeresztelt új hívők, un. katekumenek ekkor vetették le a kereszteléskor viselt fehér ruhájukat. Keresztszüleik ilyenkor föltétlenül megvendégelték őket.

 

 

Henriette Brey: Fehérvasárnap

 

Napos napok!... fényes napsugárban

Közeledik a fehérvasárnap.

Gyermekszemek örömtől csillognak,

Kicsi szívek boldogan dobognak.

S tavaszdíszben, mint a liliomok,

Várják, hívják, köszöntik a napot.

Sok várásra jő bíborszárnyakkal,

S a vágyakra rásüt a szép hajnal.

A nagy nap is virrad valahára...

A harangok ujjongó érc szája

Hív mindenkit égi vendégségre...

S a gyermekek lelkes vágytól égve

A kezükbe égő gyertyát vesznek

S mindenfelül Jézushoz sietnek.

Szeretettel a világ királya

Szívükbe száll s csókot lehel raja.

Napok napja, szép fehérvasárnap!

Gyermekszívek epedezve várnak.

Borítsd fénybe minden gyermek lelkét,

Míg fel nem vált az örök fényesség.

 

Gombás, zöldséges aprópecsenye

 

10 dkg füstölt szalonnát kockára vágunk, s kisütünk, majd hozzáadunk egy nagyobb fej apróra vágott vöröshagymát és opálosra pároljuk.

Fél kg sertéslapockát csíkokra vágunk – mint a tokányhoz szokás – és a hagymás-szalonnás zsírban hirtelen megpirítjuk. Ekkor hozzáadunk 3-4 közepes nagyságú, vékonyra szeletelt gombafejet, egy marék kifejtett zöldborsót, egy karikára vágott zöldpaprikát, egy felkarikázott paradicsomot és egy nagy gerezd zúzott fokhagymát. Saját levében pároljuk, míg meg nem puhul.

Petrezselymes burgonyával, fejes salátával tálaljuk.