November 1. - Mindenszentek

 

 

Mindenszentekkor emlékezünk meg azokról a szentekről, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban.

 

A népi tudatban Mindenszentek Napja azoknak a halottaknak az emlékét őrzi, akiknek neve nem szerepel a naptári év ünnepei között. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani.

 

Archaikus felfogás szerint a nap alkonyattól másik alkonyatig tart. Így érthető a halottak estéje elnevezés, amely Mindenszentek napjának estéjét jelenti. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért szokás számukra is megteríteni. A lámpát is égve hagyták sok helyen, hogy a hazajáró lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát kell gyújtani.

 

Juhász Gyula: Consolatio

 

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,

Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,

Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

 

Emlékük, mint a lámpafény az estben,

Kitündököl és ragyog egyre szebben

És melegít, mint kandalló a télben,

Derűs szelíden és örök fehéren.

 

Szemünkben tükrözik tekintetük még

S a boldog órák drága, tiszta üdvét

Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt

És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

 

 

 

Rakott sült hús zöldségekkel

 

30 dkg burgonyát megpucolunk, majd 4 felé vágjuk, és kivajazott jénaiba, vagy tepsibe tesszük. Ráteszünk 2 apróra vágott paprikát, és 1 közepes fej felkarikázott hagymát. A tetejére ráhelyezzük 4 db enyhén fűszerezett húst, és rákarikázunk 2 paradicsomot.

1 nagy doboz tejfölt befűszerezünk (só,bors,delikát,őrölt gyömbér) és ráöntjük. Végül jó vastagon megszórjuk sajttal, majd sütőben kb. 1 óra alatt megsütjük, akkor van készen, ha a sajt már jól rápirult.

 

 

November 2. - Halottak napja

 

 

Szent Erzsébet, hallgass meg, énekszóval kérünk,

Piros rózsánk, gyönyörű magyar vérünk.

Irgalmas szent asszonyunk, nézz le ránk,

Este-reggel téged áhít hű imánk.

 

Magyar földön sarjadtál, ó mi édes vérünk,

Árpádfáján hajtottál, reménységünk.

Gyermekfővel vittek el kezedért,

Kérd az Istent minden magyar gyermekért!

 

Wartburg vára lett hazád, áldó testvérkézzel

Jártad azt a szent hegyet sok kenyérrel.

Kenyeredből rózsa lett szavadért,

Rózsák szentje, könyörögj ma népedért!

 

Minden nehéz próbákat hősiesen álltál,

Minden bajtól szentebbé, szebbé váltál.

Illat volt az életed, mennybe szállt,

Mindenszentek országára rátalált.

 

 

Túrós tarhonya

 

Egy közepes, apró kockára vágott hagymát és egy zöldpaprikát kevés zsiradékon megfonnyasztunk, majd hozzáteszünk 25 dkg tarhonyát, és állandóan keverve aranybarnára pirítjuk. Felengedjük annyi húslével, ami ellepi; felforralás után lassú tűzön főzzük, míg a tarhonya megpuhul, a levét szükség szerint apránként pótolva.

35 dkg túrót megsózunk, villával összetörjük, és a tarhonyához keverjük. Egyszerre csak annyit keverjünk össze, amennyi elfogy, mert a túróval már nem nagyon melegíthető.

 

 

 

November 25. - Katalin napja

 

 

Katalin nap a régi időszámításban az első téli nap volt, a régi időjóslás szerint: „Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog”.

 

Katalin naphoz férjjósló hiedelmek is kötődnek. Katalinág-nak nevezzük azt a gallyat, melyet a lányok ilyenkor vízbe tettek, s ha az karácsonyig kizöldült, akkor a leány a legközelebbi farsang idején férjhez megy.

 

 

Szuhanics Albert: Katalin napi köszöntő

 

Katalinnak viszünk ma virágot,

jellemző rá tisztaság, erény.

Születéskor ki e nevet kapja,

vezérli azt mindig új remény.

 

Ő igaz nő, tudja is a világ,

mily hűséges, boldog, Katalin,

Odaadó jelleme van neki,

segítene mindig valakin.

 

Mert Katácska sohasem butácska,

okos ő és szemrevaló ám.

Kati huncut, de lényéből árad,

hogy Katóka jóravaló lány.

 

Katust nagyon szereti is apus,

dorombol ő, mint egy kiscica.

Szerelméhez hozzábújik féltőn,

ugye fiúk, ilyen Katica?

 

Ma köszöntjük Katalinok napján,

Katerinát, Ketrint, Katikát,

Családtagunk, rokonunk ő nekünk,

nélkülük nem teljes a világ!

 

Szomszédunk is Katus néni olykor,

nagy énekes, Cárnő is lehet.

Köszöntöm ma mindegyik Katinkát,

szívemből, ki visel ily nevet!

 

 

Szilvás-fahéjas sütemény

 

20 db kisebb szilvát alaposan megtisztítunk, kettévágjuk, és a magokat kiemeljük.

A sütőt előmelegítjük.

Egy közepestől picit nagyobb méretű tepsit (24*39 cm) kikenünk margarinnal, és megszórjuk kevéske liszttel.

1 csomag sütőport elkeverünk 30 dkg lisztben 1 teáskanál fahéjjal és késhegynyi szegfűszeggel együtt.

3 db tojást 20 dkg cukorral gépi habverővel a legmagasabb fokozatosan kb. 3-4 percig verünk. Hozzákeverünk 3,3 dl tejfölt és 1,5 dl napraforgó olajat.

Legvégül beleszórunk a sütőporos-fűszeres lisztet, és alaposan összeforgatjuk.

Az előkészített tepsibe simítjuk a sűrű masszát.

A szilva fél szemeket élével szép sorban a masszába nyomkodjuk.

180 fokon hőlégkeveréssel 40 perc alatt megsütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.

Porcukorral meghintve tálaljuk.

 

 

 

November 30. - András napja

 

Szent András a magyar Szent Koronán, a szkíta hagyománynak megfelelő üdvözlő kéztartással.

 

Szent András apostol, Péter bátyja a bizánci egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek.

 

András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében. Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kultúrában. A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem

András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.

 

Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a kereszt.

 

Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, "római hittel" szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt. (Wass Albert: Hagyaték)

 

Szent András ünnepe az Advent küszöbére esik – az Advent az András naphoz legközelebb eső vasárnapon kezdődik – s ez azt is jelenti, hogy ilyenkor még lehetnek vigalmak, általában disznótorok, de utána már tilosak az esküvők, bálok. A népi mondás szerint: „András zárja a hegedűt”.

 

András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekeztek a jövendőbeli személyét kitalálni.

A nap előestéjén a lányok férfinadrágot vagy gatyát, a legények női inget vagy szoknyát tettek a fejük alá, azért, hogy megálmodják, ki lesz a férjük, illetve a feleségük.

 

Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

 

András-napi időjóslás: Ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.

 

Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.

 

 

Sztracsatella sütés nélkül

 

 

2 tojás sárgáját, 20 dkg búzadarát 15 dkg cukorral 1 l tejben megfőzzünk (keményebb grízt kapunk). Kihűtjük, majd egy fél margarinnal összedolgozzuk.

4 dl tejszínt kemény habbá verünk, majd reszelünk bele 7,5 dkg étcsokit, és óvatosan összekeverjük.

Egy jénai aljára leteszünk egy sor rumos tejben áztatott babapiskótát, erre jön egy réteg grízes krém, egy réteg csokis tejszínhab.

Ezután ismét egy sor rumos-tejes babapiskóta, grízes krém, végül a maradék csokis tejszínhab.

Tetejére étcsokit reszelünk.