Rólunk

 A pusztadobosi könyvtár története 

Településünkön már az 1930-as években a Római Katolikus Egyházközség tulajdonában lévő kb. 100-150 kötetes állományból kölcsönözhetett a lakosság. A kölcsönzést Sipos Ferenc lelkipásztor végezte. Ez a könyvtár a háború alatt tönkrement, a könyveket széthurcolták.

A meglévõ dokumentumok alapján 1951-ben létesült a Községi Népkönyvtár 250 kötettel az iskolában. A könyvtárosi tisztséget 1974-ig tiszteletdíjas pedagógusok látták el. 1951-tõl Galgóczi Sándor tanító, Molnár Tibor tanár, 1958-ban Zajácz Etelka tanítónõ, 1959-tõl Lengyel Sára tanítónõ.

1961-tõl tanácsosították Községi Könyvtár néven. Állománya ekkor 450 kötet volt. A könyvtárosi tisztséget Lõrincz Jánosné tanítónő látta el.

1974-1981 között mint klubkönyvtár, 1981-1991-ig a nyírmadai Nagyközségi Könyvtár fiókkönyvtáraként működött a Jármy féle kastély egyik szobájában. Vezetője 1974-2014- ig Giczei Zoltánné könyvtáros. Klubkönyvtárosként dolgozott még 1979-tõl Lõrincz Árpád és 1980-1981-ben Vondorkovics Katalin Rita.

2014- től Jurkinya Krystyna Danuta könyvtáros látja el a könyvtárosi feladatokat.

1991-től önálló könyvtárként működik, 2005-tõl ellátja az iskolai könyvtár munkáját is.

2007-től az új általános iskolában kapott helyet.

2017- től a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) könyvtárként működik.

A könyvtár az évek során folyamatosan és dinamikusan fejlődött. Az eltelt évtizedekben szerepe meghatározó volt a község életében, mert programjaival, rendezvényeivel, egész tevékenységével arra törekedett, hogy a szabadidõ hasznos eltöltésével, a szórakoztatás különbözõ formáinak, lehetőségeinek biztosításával ízlést formáljon, s egyben igényt is ébresszen az ifjú és idősebb lakosokban egyaránt.

Lehetőségeinkhez képest ezután is igyekszünk megoldást találni a változó feladatokra, kihívásokra. Természetesen ennek mindig feltétele, hogy kellõen szakképzett, tájékozott könyvtáros, anyagi erőforrás álljon rendelkezésünkre. Reményeink szerint könyvtárunk továbbra is értékes, kedvelt és látogatott kulturális intézménye lesz községünknek, hiszen

"A könyvek a legcsendesebb és legkitartóbb barátok ; a legelérhetõbb és legbölcsebb tanácsadók, és a legtürelmesebb tanítómesterek"                                                                                                                                                                                                                                                                /Charles William Eliot/