Április 1. - Húsvéthétfő, Húsvét másnapja

Jékely Zoltán: Aki Szent György napján született

(részlet)

Ezer évig szeretne élni

s e világon mindent szeret,

és mindég csak az emberek,

az emberek az ellenségi.

Gonosz csillagoknak hatalma

küldte égő lelkét bele

s ha jó az alkonyat szele,

szegény mindég szállni akarna.

Van bűne s büntetést nem ismer,

mert minden bűne szertelen,

égből jött: az itéleten

jelen kell hogy legyen az Isten.

Gombás tarhonya

40 dkg tarhonyát kevés zsiradékon világosra pirítunk. Hozzáadunk egy kis fej apróra vágott vöröshagymát, kissé megsózzuk és egy csésze csontlével felengedjük. Közben fél kg megtisztított, kockára vágott gombát petrezselymes vajon megpárolunk, a tarhonyához keverjük, majd ízlés szerint sózva, borsozva és apróra vágott petrezselyemzölddel megszórva, sütőben, fedő alatt puhára pároljuk.

Tavaszi salátával tálaljuk.

Április 25. - Szent Márk napja

Márk, a négy evangélista egyike. A hagyomány szerint Szent Péter „tolmácsolója” volt, az ő diktálása nyomán írta meg evangéliumát 50-60 között. Pál apostol többször is megemlékezett róla, sőt római fogsága idején Timoteust arra kérte, hogy hozza magával. Így Márk bizonyára tanúja volt Pál apostol vértanúságának. Állítólag ő volt Alexandria első püspöke, ott is szenvedett mártírhalált április 25-én, húsvét napján (Márk a legkésőbbi szent a naptárban, akinek a névnapja még húsvéttal egybeeshet). Ereklyéit Velence szerezte meg a IX. században, azóta ő a „tenger királynőjének” védőszentje. Attribútuma a szárnyas oroszlán, középkori kommentárok szerint azért, mert evangéliumát Keresztelő Szent János pusztában „bömbölő” kiáltásával kezdi.

Márk napja a tavaszi könyörgő, búzaszentelő körmenetek napja, egyike a legfontosabb „Keresztjáró napok”- nak.

A búzaszentelés

A búzaszentelés története több ezer esztendős múltra tekinthet vissza. A termesztett növényeket károsító betegségek megjelenését az ember évezredeken át istencsapásként, bűneinek büntetéseként tekintette. A kereszténység búzaszentelő szertartásának első, hitelesnek tekinthető nyomai a IX. századból maradtak ránk. Ezen a napon Szent Márk evangélistát ünnepli az egyház, de nagyjából ez az az időpont, amikor az ősszel elvetett búza olyan fejlődési állapotban van, hogy a gabonarozsdák és más károsítók gyakran és könnyen támadják.

A búzaszentelés napja hivatalos egyházi ünnep volt, maga a szentelés az egész Kárpát-medencében hasonlóképpen történt.

Szent Márk napján minden község népe, a pap vezetésével körmenet keretében kivonult a határba. Magukkal vitték a máskor is használt templomi zászlókat és a feszületet. Általában minden évben más-más helyre mentek, de csak oda, ahol szép és gondozott volt a búzatábla. A kijelölt táblához érve a hívek körülvették a papjukat, aki imádkozott, majd megszentelte a vetést. A szertartást követően mindenki igyekezett legalább néhány szál szentelt búzát tépni, azt mindig az imakönyvükben őrizték. A búzaszentelési körmenet alatt és közben litániát imádkoztak és énekeltek. A szertartás végén a pap a négy világtáj felé fordulva négy evangéliumi szakaszt énekelt, annak jeléül, hogy az áldást az egész határ, sőt az egész világ búzavetésére kéri.

A megszentelt búzának különleges erőt tulajdonítottak, s ez mindmáig élő hit: a szentelt búza elűzi a betegséget, megóvja a bajtól a háziállatokat is. A megszentelt búzából 1-1 szálat a férfiak kalapjuk szalagjába tűznek, minden rontást elűzendő.

Ma számos helyen ezen a napon vagy április utolsó vasárnapján végzik a szertartást vagy a templomban, vagy kint a termőföldön.

Varázslatos búzafű, búzafülé

A búzafű alatt a tönkölybúzafüvet kell érteni.

A búzafűlevet önmagában, töményen fogyaszd reggel, éhgyomorra. A reggel éhgyomorra megivott búzafűlé után ne igyál kb. fél óráig még, hogy optimális hatását ki tudja fejteni. Enni, azaz szilárd táplálékot fogyasztani csak kb. egy óra múlva ajánlott.

A búzafűlének rendkívül magas a klorofill tartalma (70 % !!!), s ezáltal oxigén tartalma.

A legjobb, és legolcsóbb, legkifizetődőbb, ha Te saját magad termeszted otthonodban a búzafüvet, amit aztán frissen aratsz le. Míg a levágott búzafű hűtőben egy hétig is eláll, a kipréselt levet azonnal meg kell inni (max. fél órán belül), mert hatóanyagai (enzimek és fehérjék) rövid időn belül lebomlanak. A hatóanyagok érzékenysége az oka annak, hogy az otthoni termesztést javaslom.

Búzafű termesztése otthon:

Ahhoz, hogy otthon termesszük, nem kell szakértelem. Föld, tálca+balkonláda, víz, búzafűmag (hántolatlan tönkölybúza) – csupán ennyire van szükség.

A búzafűmagot mielőtt elvetjük, alaposan le kell öblíteni, hogy mindenféle piszoktól, baktériumtól megszabaduljanak a magok. Ezt követően áztassuk be egy éjszakára.

Másnap öblítsük le, majd belerakjuk egy földdel teli (3 cm vastagságú föld legyen min.) balkonládába, vagy cserépbe. Fontos, hogy a föld ne legyen vegyszeres, ugyanis ennek minősége kihatással van a búzafű minőségére is. Annyi magot tegyünk, hogy ne tornyosuljanak egymáson, viszont összeérjenek a magok, jó sűrűn. Ezt követően takarjuk le valamivel, míg kicsíráznak a magszemek. A csírázáshoz nem kell fény, viszont ha nem takarjuk le, előfordulhat, hogy kiszárad a föld.

Felmerülhet a kérdés, több oldalon látni a búzafűnevelésnek azt a formáját, amikor föld nélkül, egyszerű csíráztató tálban nőnek. Így is termeszthető, de én jobban ajánlom a termőföldben való termesztést, hiszen így hatóanyag tartalma nagyobb lesz, van miből táplálkoznia a búzafűnek.

Ezután nincs más teendő, mint naponta enyhén meglocsolni a búzafű magokat. Ekkor már nem szükséges letakarni, érje őket enyhén a napfény. Én spriccelővel szoktam megnedvesíteni őket, nem szabad, hogy tocsogjon a vízben. A legjobb helye akkor van, ha szórt fényt kap. Nem jó árnyékban, de tűző napra se tenni.

Az első napokban, mikor megindul sárgás-barnás vaskos kis száracskákat fogunk látni, ebből fejlődik ki a kis füvecske.

Akkor aratható, amikor már 15-25 cm-es magasságúak a füvek.

A lehető legközelebb vágjuk le a talajhoz, mivel értékes vitaminok, és ásványi anyagok találhatók a növény alsó részében. Ekkor jöhet egy búzafűprés, és egy maréknyi füvet átpréselünk rajta.

A búzafűlé korlátlan ideig fogyasztható, mivel mellékhatása nincsen. Általában méregtelenítésre, vértisztításra, lúgosításra szokták használni. Nem gyógyszer ugyan, de nagymértékben képes a szervezet öngyógyító folyamatait aktiválni.

Tiszai boros halászlé

1 kg ponty, fél kg apróhal, 20 dkg hagyma, 3 ek szegedi paprika, 1 cseresznyepaprika, 1 dl száraz fehérbor (pl. rizling), só.

A halakat megtisztítom, fejüket, farkukat, uszonyaikat levágom, a ponty törzsét felszeletelem, késpengével lepattintom a keserűfogát. A hagymát apróra vágom. A pontyfejet, farkat és az apróhalakat a hagymával 3 liter vízbe felteszem főni, majd átpaszírozom. A levébe belerakom a pontyszeleteket, mikor forr beleteszem a sót és a paprika felét, valamint a cseresznyepaprikát. Mintegy félórai forrást követően beleteszem a paprika másik felét, illetve a bort és még öt percig forralom.